I. Magyar Gyermek Sürgősségi Kongresszus Székesfehérváron

2016.09.29. 12:46
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. szeptember 29. (csütörtök)
Számos fontos témakört érintenek a két nap során a szakemberek. Galéria 
 
 
 
Elkezdődött az I. Magyar Gyermek Sürgősségi Kongresszus, amelyet a Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság szervez. A kétnapos kongresszus során számos lényeges témakört is érintenek a szakemberek, melyekkel a gyermek sürgősségi ellátás fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. A konferencián neves és elismert külföldi előadók is beszámolnak az európai tapasztalatokról.


Magyarországon a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium 1999-ben fogalmazta meg a gyermekek sürgősségi ellátásával kapcsolatos alapelveket. Az azóta eltelt időszakban számos helyen alakultak ki gyermek sürgősségi részlegek, illetve osztályok. Az eddig elért eredmények, tapasztalatok szintézisével és a nemzetközi példák felhasználásával egy jól szervezett magyar gyermek sürgősségi ellátó rendszert alakítottak ki. 2014-ben megalakult a Magyar Gyermekgyógyász Társaság és Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság közös szekciója a működés, a finanszírozás és a képzés feltételeinek kidolgozására.

Ennek folytatásaként szervezték meg az I. Magyar Gyermek Sürgősségi Kongresszust Székesfehérváron, ahol több fontos témakört is érintenek a szakemberek. Az előadások között szerepel többek között a gyermek sürgősségi ellátás Magyarországon és határainkon túl, a sürgősségi traumatológiai esetek a gyermek sürgősségi ellátásban, valamint a gyermekgyógyászati alapellátási ügyelet és kórházi sürgősségi ellátó egységek kapcsolata is.

A résztvevőket Dr. Simon Gábor, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött-, Csecsemő- és Gyermekosztály osztályvezető főorvosa, a kétnapos konferencia Szervező Bizottságának elnöke köszöntötte. „Jómagam 1998-ban kaptam felkérést a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiumban arra, hogy a gyermek sürgősségi ellátás alapelveit dolgozzam ki. Azóta ezeket az alapelveket lefektettük, és a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium képviselőjeként komoly harcokat folytattam a felnőtt sürgősségi ellátásban szereplőkkel azért, hogy elismerést kapjon a gyermek sürgősségi ellátás is. Azt hiszem, hogy ez a kongresszus méltó ahhoz a munkához, amit az elmúlt tizennyolc év alatt végeztem a helyi és az országos gyermek sürgősségi rendszer kialakításában. Székesfehérvár az élharcosa ennek a küzdelemnek, így nagyon örvendetesnek tartom, hogy az első, történelmi kongresszust itt tarthatjuk.” – mondta Dr. Simon Gábor, aki azt is kiemelte, hogy több mint 210 regisztrált résztvevője van a kétnapos eseménynek. 

A kétnapos szakmai konferenciát dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere nyitotta meg. „Köszönöm a szervezőknek és a támogatóknak, hogy egy ilyen országos konferenciára Székesfehérváron kerülhet sor! Egy több mint ezer éves város, nagyon sok mindent megélt már, de az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb kérdése az egészségügyhöz kapcsolódik – legyen az akár az egészségügyi alapellátás, az intézményrendszer, vagy akár a kórház ügye. Csak akkor tudunk előre lépni ebben a szegmensben, ha mindenki a saját területén megtesz mindent ennek érdekében. Dr. Gógl Árpád miniszter úrtól nagyon sokat hallottam erről a területről és a sürgősségi gyermekellátás fontosságáról is a beszélgetéseink közben. Örömmel láttam, hogy nagyon sok területet érint a konferencia, és nem csak a szakmával, a finanszírozással, valamint az infrastruktúrával, hanem ezek összességével is foglalkozik. Az előbb felsoroltak mindegyike szükséges ahhoz, hogy egy ilyen rendszer működő- és fejlődőképes legyen. Remélem, a szakmai tanácskozás mellett lesz idő város megismerésére is!” – mondta dr. Cser-Palkovics András.

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, Dr. Velkey György örömét fejezte ki, hogy egy nem létező szakma létezésének lehetnek a tanúi. „A gyermek sürgősségi ellátás sajnos még mindig nem létezik; többek között nincsen szakmai kódja és szakvizsgája sem. Pontosan ezért hatalmas dolog, hogy az I. Magyar Gyermek Sürgősségi Kongresszus létrejött Székesfehérváron! Nagyon hálás vagyok ezért dr. Simon Gábornak, és mindenkinek, aki ennek a kétnapos eseménynek a megszületése körül bábáskodott. Elnézve a két nap előadásait, valamint a szakemberek elkötelezettségét a téma iránt, meg vagyok arról győződve, hogy ez a szakma élni akar!” – zárta gondolatait Dr. Velkey György.

A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság főtitkára, Dr. Bognár Zsolt kiemelte a csütörtöki kongresszus megnyitóján: a hosszú évek munkája, amelyet dr. Simon Gábor főorvos elkezdett, mostanra beérett. A felnőtt sürgősségi ellátás közel húszéves múltra tekinthet vissza, a gyermek sürgősségi ellátás esetében azonban jóval rövidebb periódusról beszélhetünk. Ez a szakterület ugyanakkor igenis létjogosultsággal bír és van jövője! A fejlődés érdekében a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság és a Magyar Gyermekorvosok Társasága támogatása szükséges ahhoz, hogy a gyermek sürgősségi ellátás önálló szakterület legyen.” – közölte Dr. Bognár Zsolt.

Dr. Reiber István, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvos-igazgatója büszkén emelte ki, hogy a gyermek sürgősségi ellátás otthonra talált Fehérváron. Beszédében kitért a kórházhoz kapcsolódó nagyobb beruházásokra. Mint mondta, új műtőblokkot adtak át, emellett az új belgyógyászati tömb is hamarosan megépül, ezen kívül azt is hangsúlyozta, hogy évente 30-40 rezidenst foglalkoztatnak az intézményben. „Az I. Magyar Gyermek Sürgősségi Kongresszus komoly tradíciókat kell, hogy eszünkbe juttasson: Dr. Simon Gábor éppen abban a kórházban szervezte és szervezi meg a gyermek sürgősségi ellátást, ahol 1993-ban Dr. Csingár Antal megteremtette a Sürgősségi Osztályt.” – mondta Dr. Reiber István, aki szerint a kongresszus remek lehetőséget biztosít a fejlődési lehetőségek megteremtéséhez. 

A megnyitót követően a kongresszus levezető elnöke, Dr. Gógl Árpád egykori egészségügyi miniszter köszöntötte röviden a megjelenteket. Örömét fejezte ki, hogy Székesfehérvár adhat otthont az I. Magyar Gyermek Sürgősségi Kongresszusnak. Mint mondta, ez is jól jelzi azt a tényt, hogy a gyermek sürgősségi ellátás tekintetében egy önálló területről beszélhetünk.

A nyitóelőadást Dr. Simon Gábor tartotta „A gyermek sürgősségi ellátás eredményei és tapasztalatai 13 év tükrében Székesfehérváron” címmel. Ismertetőjében a Gyermek Sürgősségi Osztály legfontosabb mérföldköveit emelte ki. Mint mondta, 2003-ban indult el ez Székesfehérváron, melynek keretében 3x2 ágyas 24 órás megfigyelő egység került kialakításra, tágas ambulanciával, vizsgáló és diagnosztikus helyiségekkel. Dr. Simon Gábor kiemelte: a 24 órás megfigyelő egység gyermek- és szülőbarát. Jól körülhatárolt gyermekkori kórképekben rövid idő alatt tudják stabilizálni a betegek állapotát, melynek köszönhetően közel 80%-uk egy napon belül hazaadható. A diagnosztikai, intenzív, traumatológiai és konziliárusi háttérnek köszönhetően évente csak néhány beteget kellett az országos centrumba küldeni. A betegellátás mellett aktívan részt vesznek a nemzetközi tudományos életben, emellett a 13 év alatt az osztály dolgozói elsajátították a modern sürgősségi szemléletet is.

A két nap során összesen hatvanhat referátum, előadás és poszter foglalkozik a jelenlegi helyzettel, a fejlődést akadályozó finanszírozási problémákkal, a gyermekek traumatológiai ellátásával, az alapellátási ügyelet és kórházi sürgősségi osztályok párhuzamos munkájával, valamint a huszonnégy órás megfigyelőegységek működésének előnyeiről. A konferencián neves és elismert külföldi előadók is beszámolnak az európai tapasztalatokról.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.



Szöveg: Samu Miklós
Fotó: Bácskai Gergely

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.