Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek a történelmi egyházak

2016.10.22. 12:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. október 22. (szombat)
Ünnepi imádságos emlékezés a Bazilika keresztjénél. Galéria
 
 
 
A Székesfehérvári Egyházmegye szervezésében és Spányi Antal megyés püspök meghívására az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és mártírjaira emlékeztek a történelmi egyházak képviselői a Székesegyház 56-os emlékkeresztjénél. Ünnepi beszédében Rákay Philip újságíró kiemelte, 1956 októberének eseményei is azt igazolták, hogy a morál nélküli hatalom nem lehet életképes, mert az emberek igazságérzete és szabadságvágya sebezhetővé teszi.


A Székesegyház 56-os emlékkeresztjénél imádságos megemlékezésen tisztelegtek szombaton az 56-os áldozatok emléke előtt a történelmi egyházak képviselői Spányi Antal megyés püspök meghívására. A megemlékezésen, amelyen a katolikus egyház mellett részt vettek az evangélikus, református és baptista egyházak képviselői is, elsőként Kertész Ádám szavalta el Jobbágy Károly Rádió mellett című versét, majd Rákay Philip újságíró mondott ünnepi beszédet.

"Október 23-a azóta nemzeti ünnep, hogy együtt vetettünk véget a hazugság rendszerének, mindez 1990-ben a rendszerváltoztatás idején történt, amikor az idegen hatalmakat kiszolgáló szocialista, kommunista elvtársak áporodott levegőjű, puha, maszatolós és éppen ettől elviselhetetlen diktatúrájának befellegzett. Akkor, 1989-90-ben egy nép újra azt mondta, elég volt. Összefogott és – legalábbis egy rövid időre – elkergette azokat, akik évtizedeken keresztül üres lózungokat puffogtatva kértek megértést az ország jövőjét elzálogosító gyilkos politikájukhoz, amellyel mind erkölcsi, mind materiális értelemben lenullázták Magyarországot." - mondta ünnepi beszédében Rákay Philip.

Rákay Philip felidézte, hogy az úgynevezett "reformkommunisták" még 1990-ben is azzal próbálkoztak, hogy elhitessék, a rendszer megjavítható, pontosabban átmenthető. "Nem csoda, hisz 1956-ban, vérben született. Magyarok vérében, penészes szagú pincékben és börtönudvarokon, ahol kenderkötélen lógtak a nemzet legjobbjai. Azok, akik először merték kimondani 1956 őszén, hogy elég a sztálinista, rákosista terrorból, az AVH kegyetlenkedéseiből, a mindent és mindenkit megfigyelő besúgó hálózatból, koncepciós perekből és deportálásokból..." - fogalmazott.

"1956 elmúlt, de minden napunkat meghatározza. Igazodási pont, tartozzunk bármelyik korosztályhoz. Október 23-a az igazság napja, az igazságé és a nemzeti összefogásé. 56 emléke ma olyan országért kiált – hiszen éppen ezért küzdöttek az októberi szabadságharc hősei – amelyben első a nemzeti érdek, Magyarország polgárainak biztonsága, védelme, szabadsága és boldogulása. Ebben a furcsa európai és világpolitikai káoszban, amely a migrációs válságban csúcsosodik ki, 1956 egyik legfontosabb üzenete számunkra éppen az, hogy még a fegyvrekkel, tankokkal, azaz a materiális túlerővel szemben is van valami, ami mindennél erősebb. Ez pedig a nemzeti összefogás. Erre volna most szüksége egész Európának is de úgy tűnik, ők még csak tanulgatják az '56-os magyar leckét.." - zárta ünnepi gondolatait Rákay Philip, aki fejet hajtott az ismert és ismeretlen '56-os hősök, valamint azon honfitársaink becsülete előtt, akik több évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel, és akik mindannyiunknak példát mutattak.

Az ünnepi beszédet követően az egyházak imádsága következett: Spányi Antal megyés püspök, Bencze András evangélikus püspök-helyettes, Berze János református lelkész és Kovács Dániel baptista lelkipásztor mondott imát a 56-os áldozatokért. A megemlékezés végén koszorút helyeztek el a fehérvári áldozatok neveit bemutató tábla előtt először az egyházak képviselői, majd a város és a megye vezetői: dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

 




Szöveg: Bácskai Gergely, Gáspár Péter
Fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.