Felavatták a rekonstruált Deák Dénes-kutat

2017.05.19. 17:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. május 19. (péntek)
A közismert alkotás a Csónakázó-tó szigetén várja az arra sétálókat. Galéria 
 
 
 
 
 
Pénteken avatták a rekonstruált Deák Dénes-kutat. A kinetikus művészet jelentős képviselőjének, Harasztÿ Istvánnak az eredetileg a Bartók Béla téren álló köztéri alkotása a megújult Csónakázó-tó szigetén kapott helyet. A szökőkút avató ünnepségén Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, országgyűlési képviselő és dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszöntőt.


Harasztÿ István Kossuth-díjas szobrászművész Deák Dénes műgyűjtő, mecénás megrendelésére készítette el a több mint nyolc méter magas fémmobil alkotást.  Az eredetileg a Bartók Béla téren álló szobrot – amelyet Deák Dénes Székesfehérvár városának ajándékozott – rekonstruálták, és új helyén, a Csónakázó-tó szigetén adták át pénteken délután.

Vargha Tamás
honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője beszédében egy történetet idézett fel az 1990-es évekből, mint az egykori József Attila, ma Ciszterci Szent István Gimnázium tanára. Visszaemlékezett arra az őszi napra, amikor a Bartók Béla téren átsétálva már látták a szobrot, majd az egyik tanórán nyöszörgő, nyikorgó hangokat hallottak, aztán vízcsobogást és csengetést. Az akkori angol órának vége is szakadt, mert mindenki az ablakhoz szaladt megcsodálni az újdonságot: „Ez volt Harasztÿ István műve, ami itt van most mögöttünk. Kedves volt, szerethető, gyönyörködtetett. Az örökmozgó perpetuum mobile tette a dolgát, hangokat adott ki magából, a lábait néha leeresztette, fölemelte, és csobogott belőle a víz. Ettől a naptól kezdve a diákok a csodájára jártak, mi mindent csinál a kút. Mi, fehérváriak nagyon örülünk, hogy most itt, méltó környezetben, a szigeten újra elindul.”

A köztéri alkotást dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át: „Büszkén állhatunk itt a szigeten több okból is. Amiről itt ma szót kell ejtenünk, az az értékmentés: egy város akkor tud fejlődni, ha értékeit megbecsüli, és ha ezek az értékek nehéz helyzetbe jutnak bármilyen tekintetben, akkor próbálja ezt megoldani és megmenteni – adott esetben felújítani, adott esetben ehhez egy méltó környezetet kialakítani. Most itt a Deák-kút mellett erről érdemes beszélni, azon túl, hogy ezt a szobrot az alkotó Harasztÿ Istvánnak és a mecénás Deák Dénesnek köszönhetjük. Nekik is tartoztunk azzal, hogy a kút nem maradhatott abban a félromos állapotban, amilyenné az idő vasfoga miatt vált.”

A polgármester kiemelte, hogy az alkotás rekonstruálása együttműködésekről is szól: része a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációjának, amelynek keretében megújulhatott a Csónakázó-tó és környezete. A beruházás célja az volt, hogy Székesfehérváron egy közösségi térrendszer alakuljon ki, mind a Sóstó, mind a Csónakázó-tó megmentésével. A megszépült környezet kiváló kirándulóhely lett, új fákkal, ahol sokan sétálnak. A rehabilitációs program lényeges anyagi fedezetet biztosított a Deák-kút megmentéséhez – és a szigeten a köztéri alkotás méltó helyre, egy valódi közösségi térbe kerülhetett. A beruházás 42 millió forintból valósult meg, amiből 22 millió forintot a város, 20 millió forintot pedig a magyar állam biztosított; dr. Cser-Palkovics András köszönetet mondott képviselőtársainak a cél elérésében nyújtott támogatásért.

A polgármester hangsúlyozta, hogy mind a kút, mind a sziget biztonságára ügyel a város: a megújult környezet értékeit kamerák figyelik, az itt sétálók, a környezet és a tárgyak védelméért. A sziget pedig, az előzőleg meghirdetetthez képest hosszabb nyitvatartással várja a látogatókat, minden nap 22 óráig, utána lezárásra kerül. 

Dr. Cser-Palkovics András köszönetet mondott azoknak a fiataloknak, akik annakidején ötletgazdaként felvetették a Deák Dénes-kút megmentését, és megköszönte a rekonstrukcióban dolgozó szakemberek munkáját, a művészettörténészektől a kivitelezőkig. Beszéde végén pedig azt a jókívánságát fejezte ki, hogy a tóhoz hasonlóan sziget is valódi közösségi térként funkcionáljon a jövőben. A rendezvény azzal zárult, hogy a szökőkutat újra működésbe hozták.

Az ünnepségen jelen volt Törő Gábor országgyűlési képviselő, Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, a Fejér Megyei Kormányhivatal részéről Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, Bozai István, a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. ügyvezetője, a város alpolgármesterei, önkormányzati képviselői és a környező intézmények vezetői.


A Deák Dénes-kút történetéből

Az 1993-ban felavatott köztéri alkotás az eltelt idő alatt jelentősen korrodálódott, több darabját megrongálták, ellopták, ezért a helyreállításról 2014-ben fogalmazott meg szándéknyilatkozatot a város Közgyűlése. A szobor megmaradt alkotóelemeinek felhasználásával történő rekonstrukcióhoz az alkotó hozzájárult, és azzal a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Képző- és Iparművészeti Lektorátus által kijelölt zsűri is egyetértett. 2015-ben döntés született a megvalósításról és a kútnak a megújult Csónakázó-tó területére történő áthelyezéséről.

A mecénás tiszteletére elnevezett alkotásról Zákányi Péter művészettörténész hallgató, a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény 2013-as Szobor-játék című kamara-kiállításának kurátora tanulmányt írt. A kutatás, az összegyűjtött fénykép-, videó- és interjúanyagok alkották a rekonstrukció elméleti bázisát. A kivitelezést a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. végezte, a technológia műszaki rajzokat Gyulai András tervezőmérnök készítette el.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Kiss László
 

 

 

 



 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.