A köztársasági elnök és a város polgármestere közösen avatták fel a megújult Csónakázó-tavat

2017.06.06. 15:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. június 6. (kedd)
Áder János a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola XXIII. Robinson tutajversenyén is részt vett. Galéria
 

 

 

Az eseményre készült kerámiakő, valamint egy virágkoszorú tóba dobásával avatták fel a megújult Csónakázó-tavat, majd ezer gyerek léggömbje szállt fel a magasba. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök, aki a megnyitót megelőzően előadást tartott a gimnazistáknak a klímaváltozásról. Majd a felavatott tavon Fa Nándorral, dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel egyetemben vízre szállt a gimnázium XXIII. Tóavató Robinson Tutajversenyén.

  

Tóavató ünnepségre került sor ma délelőtt a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium előtti téren, amelyen részt vett Áder János köztársasági elnök is, aki az avató ceremónia előtt a diákoknak az intézmény egyik termében előadást tartott Kérdések és válaszok - merre tart a jövő? címmel.
Az államfő az előadáson arról is beszélt, hogy erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből három ok miatt. Egyrészt az ipari forradalom óta az Egyesült Államoknak a legnagyobb a történelmi felelőssége abban, hogy hogyan nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége, másrészt az egy főre eső légszennyezésben is világelső, harmadrészt pedig a jövő generációival szemben tiszteletlen és felelőtlen a döntés, hiszen nemcsak az Egyesült Államok következő generációit, hanem a Föld más részén élőket is súlyosan érinti. Hangsúlyozta: a párizsi megállapodást végre kell hajtani az Egyesült Államok nélkül is, mert nincsen más választás, nincsen ellenpróba, nincsen másik bolygó, ahová átköltözhetnénk.
Majd interaktív tanóra keretében beszélt az államfő a fiataloknak a globális felmelegedésről, a szén-dioxid jótékony és rossz hatásairól, az erdőirtásokról, valamint a permafroszt, az örökké fagyott talaj olvadásának következményeiről. A vízválság kapcsán említést tett az elérhető ivóvízkészletről, a népességrobbanásról és az azzal járó víz- és élelmiszerigény növekedésről, valamint a különböző energiafelhasználásokról is. Az előadást online további tíz iskolában követték figyelemmel élőben, Miskolcon, Zalaegerszegen, Kaposváron, Győrön, Szegeden, Nyíregyházán, Egerben, Békéscsabán, Debrecenben és Szolnokon. 

A megújult Csónakázó-tó felavatására ezt követően került sor, ahol a megjelenteket elsőként dr. Vizi László Tamásné igazgató köszöntötte. A tóavatás alapötletéről azt mondta, a közös öröm kifejezése volt a legfőbb motiváció a szervezésben. „Ünnepeljük együtt az egészséges, harmonikus környezet szeretetét és a közösségformálásnak egy új dimenzióját! Nagyon jó döntés volt, amikor városunk vezetése úgy határozott, hogy a szeretett Csónakázó-tavat és környékét megújítja, széppé varázsolja. Azt a területet, ahol megfér egymás mellett a lakóövezet, az oktatási intézmények sora, a sportkomplexum és a pihenés, a szabadidő változatos eltöltésének kellemes helyszíne. Szép lett, szeretünk itt lenni!” – fogalmazott az igazgató, majd hangsúlyozta, hogy ez a hely a közösségalkotás szempontjából leginkább a tó körül álló fiatalok, óvodások, általános és középiskolások számára jelent sokat. Hozzátette, hogy a Középiskolai Campussal a jövőben ideérkező diákok, az egymáshoz fűző szálak még további erősítését jelentik ebben a közösségben.
A tematikus nap kapcsán szólt arról is, hogy a hétköznapokban is nagyon jó dolog az, hogy a Csónakázó-tavat ingyenesen igénybe tudják venni, és ezt a lehetőséget, hogy a diákok a vízisportokat is kipróbálhatják, a testnevelő tanáraik örömmel építik be óráikba. Beszélt arról is, hogy a művészeti képzésüknek nagyon szerencsés ez a környezet, hiszen a gyerekek számtalanszor jönnek ki a tópartra, és különböző technikákat gyakorolva próbálják megjeleníteni mindazt, amit itt tapasztalnak – erről tanúskodik az a kül- és beltéri kiállításuk is.     

Dr. Cser-Palkovics András polgármester avatóbeszéde során azt hangsúlyozta, hogy ez a Csónakázó-tó Székesfehérvár megújult büszkesége. Majd arról szólt, hogy ez a nap az ezeréves történelmére büszke város életében szimbolikus, mutatja, hogy Székesfehérvárnak nemcsak múltja és jelene van, hanem jövője is. Beszélt azokról a környezetvédelmi beruházásokról, amelyek több mint négyszáz hektár területen valósulnak meg a városban az elkövetkezendő években. Elmondta, hogy kormányzati támogatásból több mint kétszáz hektáron fog megújulni a Sóstó Természetvédelmi Terület, amely csodálatos természeti környezetével, élővilágával különleges helye városunknak. Ezen túl pedig a Modern Városok Program keretében, valamint európai uniós, hazai és városi forrásból több mint 185 hektáron valósítanak meg egy parkosítással egybekötött erdősítést a Fehérvár Tüdeje programban nem messze a Belvárostól, a Palotavárosi tavak mögött a következő években. Mindezt azért, hogy az a város, amely második legnagyobb és legerősebb ipari központja az országnak és egyúttal nagy kibocsátó is, ezt ellensúlyozni tudja: részben technológiaváltásokkal, az energia csökkentésével, illetve a másik oldalon olyan fejlesztésekkel, melyek kifejezetten természetvédelmi célúak, s az emberek számára életminőséget biztosítanak - nemcsak a mában, hanem az elkövetkezendő évtizedekben és évszázadokban is.
A polgármester az esemény kapcsán beszélt arról is, hogy a környezetvédelem a világ egyik legnagyobb kihívása, amiből természetesen Székesfehérvár sem maradhat ki. S azok a környezetvédelmi megújítások, felújítások melyek az elkövetkezendő időszakban fognak megvalósulni, és amelyek az élővilág segítését fogják jelenteni, azt biztosítják, hogy Székesfehérvár egy élhető és szerethető város maradjon a következő évszázadokra is.      

A köszöntőket követően a köztársasági elnök, a város polgármestere, valamint a gimnázium diákbizottságának titkára közösen az intézmény által készített kerámiakövet, míg az iskola igazgatója a Ligetsori Óvoda igazgatójával közösen egy virágkoszorút dobott be a Csónakázó-tóba, mely után a tó körül álló ovisok, általános iskolások, valamint középiskolások jóvoltából ezer léggömb szállt a magasba, a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar közreműködésében. A tematikus nap keretében a természettudomány szakos tanárok és diákcsoportjaik rövid kísérletekkel készültek a megjelenteknek. Volt többek között hangtál rezonancia, tómakett, szappanbuborék készítés, akváriumban lézersugárral teljes visszaverődés szemléltetése, szivárvány előállítás viráglocsolóval, fénytörés szemléltetés, de még palackból robbanó szökőkút is. Az igazán látványos bemutatókat a köztársasági elnök és a polgármester is végignézte.      

Az iskola aulájában egy kis helytörténeti bemutatóval, valamint a Tóparti művészetis diákjainak kiállításával is készültek. Mint Végvári Beatrix tagozatvezető elmondta, az alkotások elsősorban az intézmény melletti Csónakázó-tóval kapcsolatos élményeket örökítik meg. A munkákat tanóra keretében, de a jó időt kihasználva kint a szabadban, a tóparton készítették a 9. és 10. osztályosok. A megújult Csónakázó-tó felavatására Szarka Tamás keramikus-tanár, valamint az iskola igazgatójának ötlete nyomán készült egy nagy kerámiakő, amelyre a művészeti tagozat vezetője által tervezett logó került. „Ünnepeljük a természetet, ez az alapgondolat. Ezért letisztult képi formák kerültek a logóra, amelyek a természeti elemeket ábrázolják; megjelenik rajta a nap, a víz, a növényzet is.” Készültek emellett emlékkövek a mai napra és a diákok pólójukon is viselték a motívumot. 

A tanév végéhez kapcsolódó szép hagyomány a tópartis tutajverseny, amely idén a keddi ünnepség részeként zajlott. A Tóavató XXIII. Robinson Tutajversenyre 15 csapat nevezett: 8 alakulat a Tópartiból, akikhez a Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakgimnáziumából és Szakközépiskolájából, illetve Váci Mihály Ipari Szakképző Iskolájából, valamint a Teleki Blanka Gimnáziumból és a Kodolányi János Szakgimnáziumból csatlakoztak csapatok, emellett két tutajjal a Székesfehérvári Diáktanács is indult. A jó hangulatú vízi versengésbe Áder János is beszállt, a köztársasági elnök az egyik Tópartis csapat tutaján, négy diákkal közösen evezett. Dr. Cser-Palkovics András polgármester Fa Nándor földkerülő vitorlázóval és két diákkal közösen, a Székesfehérvári Diáktanács egyik tutajával teljesítette a távot. A partról lelkes szurkolással biztatták a csapatokat, a tutajok és legénységük jól vizsgáztak, hiszen mindenki célba ért – első helyen a Telekisek vegyvédelmiseket idéző alakulata. 

  

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából. 



 

                





 

Szöveg: Kész-Varga Mónika, Stettler Zsuzsanna, Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika, Bácskai Gergely

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.