A magyar gazdasági növekedés ösztönzése céljából létrejött Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Monitoring Bizottság ülése ma városunkban zajlik. A Városházán összegyűlt grémium tagjai az értekezlet elején Székesfehérvár és Fejér megye európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztési terveiről hallhattak tájékoztatást dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke előadásában. A különböző fejlesztési lehetőségekről Rákossy Balázzsal, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárával közös sajtótájékoztatón számoltak be.
A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a magyar gazdasági növekedés ösztönzése miatt jött létre, egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta elérje a 75%-ot.
A GINOP Monitoring Bizottság soros ülése jelenleg városunkban zajlik, a Városháza Dísztermében. Az értekezlet elején a bizottsági tagokat Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára köszöntötte. Kiemelte Székesfehérvár megatározó gazdasági szerepét, és az ország egyik legdinamikusabban fejlődő és legsikeresebb városaként említette. Elmondta, hogy Fejér megye az ország legfejlettebb megyéje, jó iparral és mezőgazdasági adottságokkal. A Közép-Dunántúli Régió GDP-jének közel 70%-át adja. Székesfehérvárról mint koronázóvárosról is beszélt, és a magyar parlamentarizmus szülőhelyeként említette. Elmondta, hogy a város fejlődése nagyon látványos volt az elmúlt években, amihez azok a fejlesztési források is hozzájárultak, amelyek az elmúlt fejlesztési időszakban elérhetőek voltak.
Az államtitkár a sajtótájékoztató keretében arról beszélt, hogy a megyéket és városokat támogató fejlesztési források falhasználása új fázisba érkezett. A GINOP Monitoring Bizottságával kapcsolatban elmondta, ez az a testület, mely félévről félévre brüsszeli és magyar kollégákkal áttekinti a fejlesztési célokat szolgáló források legnagyobbikának, vagyis a GINOP-nak a működését. Hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár és Fejér megye jó példáját adja annak, hogy a különböző fejlesztési források hogyan építhetőek egymásra akár a GINOP, akár a TOP tekintetében. Majd példaként emelte ki a Velencei-tó térségében megvalósuló beruházásokat. Hangsúlyozta: sikeres megye sikeres megyei jogú város nélkül nem képzelhető el, és fordítva. A két területi egység összefogása nélkülözhetetlen.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban elmondta: az 1300 milliárd forintos rendelkezésre álló összegnek egy részét célzottan a megyék kapják meg előre meghatározott összegben, míg a másik felét a megyei jogú városok. Ebből Fejér megye 36,1 milliárd forintot kap a következő évek folyamán, míg a két megyei jogú város tekintetében Székesfehérvár 18,6 milliárd forintot, Dunaújváros pedig 9,6 milliárd forintot.
Elmondta, hogy a GINOP keretében Fejér megyében a mai napig 430 nyertes pályázat van a kis- és középvállalkozások között, akik számára ez összesen több mint 33 milliárd forintot jelent, míg Székesfehérváron további 160 sikeres pályázót hirdettek ki további 11,5 milliárd forint értékű támogatási összeggel.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a 12 milliárd forinton felül, amelyek európai uniós és hazai kormányzati társfinanszírozásban állnak rendelkezésre, vannak csak teljesen tisztán kormányzati támogatásból megvalósuló fejlesztések a megye és a megyei jogú városok területén. Ebből kimagaslik a Modern Városok Program, így azokat a hiátusokat, amiket az uniós források, vagy egyéb fejlesztési források nem tesznek lehetővé, ki tudja egészíteni.
Fejér megye és Székesfehérvár vonatkozásában beszélt arról a sajátos helyzetről, miszerint a foglalkoztatás tekintetében a munkaerőhiány problémájával kell megküzdeni. Mint mondta, bízik abban, hogy ezt a helyzetet ezen források bevonásával is kezelni lehet a következő időszakban.
Újításként mondta el, hogy amennyiben a nyertes pályázókkal a szerződéskötések a kormány részéről megtörténnek, akkor a kivitelezésekhez szükséges teljes összeget meg fogják kapni a települések. Így a vállalkozókat, alvállalkozókat ki fogják tudni majd fizetni. A másik pedig, hogy ezek a beruházások számos engedélyeztetési eljárást kívánnak meg, amik a kormányhivatalokon keresztül kiemelt ügyrendben kerülnek majd elbírálásra, így a forrásokat sokkal hatékonyabban és gyorsabban, valamint olcsóbban tudják majd felhasználni.
Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András megköszönte, hogy a GINOP soros ülését városunkban tartja, amely nagyon fontos ablaka a fejlesztéspolitikának. Kiemelte, az uniós források felhasználása, a gazdaságfejlesztés 60%-a ezen a területen kerül elköltésre. S ez a fenntarthatóság és a fejlődés érdekében így van jól. Majd elmondta, a TOP és a GINOP források egymást tudják erősíteni, s mindkettő akkor fog jól működni, hogyha a másik jól működik. Ezért jó, hogy ezek államtitkársági szinten egy kézben vannak. Hangsúlyozta, hogy kiváló együttműködés volt jellemző az Államtitkársággal akár a tervezési időszakban, akár most a végrehajtási időszakban is.
A bizottság tagjainak a városfejlesztés lehetőségeivel kapcsolatban, valamint a programalapú városfejlesztésről adott tájékoztatást és a 2014-2020-as programidőszakot értékelte. Beszélt a város adottságairól és főbb kihívásairól, melyek között kiemelte a foglalkoztatottság kérdését, annak „pozitív” oldalát, vagyis a munkaerőhiányt. A gazdaságfejlesztés terén szólt a megyei jogú városok szerepéről, amelyek között Székesfehérvár a legerősebbek közé tartozik. Elmondta, hogy a bérek tekintetében is a legelőkelőbb helyen áll városunk. A munkaerőpiac vonatkozásában az egyik legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik a város és annak ipara, mintegy 50 000 fővel több a napi népesség, mint az állandó lakosok száma. Többek között ezért volt jó számukra a TOP források címkézett lehetősége, valamint a Modern Városok Program is.
A fejlesztések tervezési időszakának céljai között gazdasági, humán, környezetvédelmi és területi felosztást említett. A városfejlesztési irányok főbb pénzügyi forrásai kapcsán elmondta, hogy a TOP keretében 18,5 milliárd forint állt rendelkezésére a városnak, a Modern Városok Programnak köszönhetően 50-60 milliárd, míg saját költségvetésből 7,5 milliárd forintot költenek fejlesztésekre a helyi gazdaság által megtermelt helyi adóból. S ezen túl meghatározza a város fejlődését a gazdasági szereplők forráshoz jutása és annak hatékony felhasználása is.
Kiemelte a Modern Városok Program széles felhasználási alapját városunk esetében. Elmondta, hogy nagyon sok területet érintenek ezek a fejlesztések az oktatás területén való infrastrukturális fejlesztésektől, a sport és kultúra területét érintő projektek megvalósulásán át egészen a zöldberuházásokig.
Az ülésen dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy 2010-et megelőzően a megyéknek nem volt szerepük a területfejlesztések és az ágazati programok megvalósulásában. A kormányváltást követően a megyék konszolidálásra kerültek, és az intézményfenntartói szerep helyett új típusú területfejlesztési és ágazati programban való közreműködői feladatokat kaptak. Elmondta, hogy ezzel összefüggésben elindítottak egy tervező-elemző munkálatot és kidolgozták a megye stratégiai programját, amely a mostani munkát megalapozza. Ez egy teljesen új kezdeményezés volt: alulról építkező rendszerben tudtak dolgozni, s a megye 108 településéről gyűjtötték össze az igényeket, így konzultálva készült el a megyei programcsomag, a lakosság igényei alapján. Elmondta, hogy a szétosztás tekintetében megyei szintre került a döntéshozatal, amit szintén pozitívumként emelt ki.
A ciklus legnagyobb eredményének nevezte, hogy a megyék fejlesztése a megyei jogú városok fejlesztésével szervesen együtt történik. Így a TOP-forrás tekintetében is együttgondolkodva fogalmazták meg az elképzeléseiket a két megyei jogú várossal.
Tájékoztatást adott arról, hogy a TOP külön megyei kiindulási keret 32 milliárd forint volt, amelyet a két megyei jogú várost leszámítva 106 településre fordítottak. Majd további 4 milliárd forintot kaptak, így összesen 36 milliárd forint elosztásáról dönthettek.
Beszélt arról, hogy gazdasági mutatók terén kedvező helyzetben van a megye. 2016 év elejére – a fővárost nem számítva – az egy főre jutó vásárlóerő, valamint a bruttó átlagkereset terén a megyék rangsorában első helyen állunk, míg az egy főre eső GDP országosan a megyék rangsorában a harmadik helyen áll.
Tájékoztatást adott a megye „kétarcúságáról” is. Elmondta, hogy vannak nagyon fejlett részek a megyében északon, míg az M7-estől délre eső részek elmaradottabbak. Így, mint mondta, a megye specifikus célként a déli felzárkóztatást határozta meg az északi fejlesztésekkel párhuzamosan.
Majd tájékoztatást adott a forráslekötésekkel kapcsolatban is. Elmondta, hogy a 36 milliárd forintból már 22 milliárd forint tekintetében döntés született, amiből 16 milliárd már szerződéssel lekötött. Míg az elkövetkezendő hetekben újabb támogatási szerződések megkötésére fog sor kerülni.
Kiemelte, hogy a kistelepülések érdekében az új típusú gondolkodás segíti a munkát, ugyanis a támogatási összeg 100%-a a településekre kerül, ami nemcsak a településeknek, hanem a kivitelezőknek is segítség. Emellett pedig hangsúlyozta a megfelelő szervezeti hátteret is, amely szintén támogatja közreműködőként a különböző pályázatok és az adminisztráció tekintetében a kisebb települések önkormányzatait. Beszélt a GINOP-források szükségességéről is, valamint kiemelte a megyei források mellett a nemzeti források jelentőségét.
Az ülésen, valamint a sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Kész-Varga Mónika
Fotó: Simon Erika
