2020-ig megszűnnek a nagy létszámú gyermekotthonok Magyarországon

2017.06.21. 15:24
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. június 21. (szerda) 
Húsz éves a gyermekvédelmi törvény.                Galéria  
 
 
 
 
 
Jubileumot ünnepel idén a gyermekvédelem, húsz éve született meg a gyermekvédelmi törvény. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Székesfehérváron tartotta az évfordulós programsorozatának nyitórendezvényét, melyen Balog Zoltán miniszter bejelentette: 2020-ig 5,8 milliárdos uniós forrás bevonásával a nagy létszámú, korszerűtlen gyermekotthonokat családias lakásotthonokkal váltják ki.

Székesfehérváron, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál került sor az EMMI jubileumi programsorozatának megnyitására, sajtótájékoztatóra és intézménylátogatásra. A 48 férőhelyes Tüzér utca gyermekotthon a Kikindai úti csecsemőotthon kiváltására épült csaknem 300 millió forintból, az átadása még 2015 őszén volt.

Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője méltatta az intézmény tevékenységét, melynek legnagyobb érdeme, hogy a munka középpontjában a gyermekek és az ő családokban történő elhelyezésük áll.

Székesfehérvár, Fejér megye kiválóan teljesít a gyermekjóléti szolgáltatások szervezése, működtetése, a családias környezet megteremtése terén. A Tüzér utcai gyermekotthon mintapéldája annak, amit a kormány szeretne elérni a család- és gyermekpolitikában. – hangsúlyozta a rendezvényen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Arról beszélt, hogy húsz évvel ezelőtt az Országgyűlés politikai konszenzus mellett fogadta el a gyermekvédelmi törvényt. Fontos, hogy annak folytonossága, kiszámíthatósága, javítása továbbra is megmaradjon. A törvény egyik legfontosabb hozadéka a szemléletváltás:  „A védelembe vett gyerekek sorsa nem lehet egyirányú utca. Ha valaki kikerül a családból különböző okok miatt, akkor ez ne legyen végleges, visszafordíthatatlan döntés… Legyen lehetséges újra megtalálni azt a családot, vagy legalábbis családias környezet, amivel a gyermekeinknek a legjobb ellátást nyújtjuk.” – fogalmazott Balog Zoltán, majd hozzátette: 1998-ban a szakellátásba vett gyerekek 40 százaléka élt nevelőszülőknél, mára ez az arány 65,7 százalékra növekedett.
A miniszter bejelentette: a családias környezet és elhelyezés megteremtése érdekében 2020-ig a nagy létszámú, korszerűtlen gyermekotthonokat családias lakásotthonokkal váltják ki, melyre a kormány 5,8 milliárd forintot szán uniós forrásból.

Az elmúlt húsz év alatt történt paradigmaváltást hangsúlyozta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A gyermekvédelem ma már nem a GYIVI-ről, nem az intézményekről, hanem a gyerekekről szól, a rendszer szemléletében, céljaiban és értékeiben is megújult. Szavai szerint a legfontosabb, hogy a gyermekvédelem egy életre szóló esélyt adjon! Nem nyugodhatunk bele abba, hogy azok a gyerekek, akik bekerülnek a gyermekvédelem rendszerébe, törvényszerűen elkallódnak.

Novák Krisztina
, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat főosztályvezetője elsődleges feladatuknak nevezte a gyermekek segítését abban, hogy megismerjék jogaikat, kötelezettségeiket és felismerjék a jogsértéseket. Tavaly a témában kiadtak egy speciálisan gyerekeknek szóló mesekönyvet, illetve több mint tízezer résztvevővel gyerekjogi roadshow-t is tartottak.

A gyerekvédelem közösségi felelősségvállalás mindannyiunk számára. – hangsúlyozta Dr. Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő. Hozzátette, hogy a nagy állami ellátórendszer kiváltására mára színes, sokrétű, a gyerekek igényeit szem előtt tartó rendszer jött létre. Fontos előrelépések történtek a nevelőszülők alkalmazása és a gyerekek ellátása terén is.

Deresné Tanárki Mária
, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója a törvény hozadékaként említette a társadalmi el- és befogadás, valamint felelősségvállalás erősítését, amit a Fejér megyei intézményegységeikben, kiemelten Székesfehérváron megtapasztaltak.

A sajtótájékoztatót követően a résztvevők közösen tekintették meg a Tüzér utcai gyermekotthont.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 

 


Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
2
      
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.