„A por vetekszik a fénnyel, és színek, és színek megint!”

2017.06.24. 20:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. június 24. (szombat)
Múzeumok Éjszakája Székesfehérváron. Galéria 
 

 

 

Aba-Novák Vilmos szobrának megkoszorúzásával, falfestményeinek megtekintésével, valamint köz- és magángyűjteményekből összeállított kiállításának megnyitójával vette kezdetét Székesfehérváron a Múzeumok Éjszakája programsorozat. A Városházán a mester seccojánál dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet, míg a Csók István Képtárban a „Színek és színek megint” tárlat megnyitóján Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója és L. Simon László országgyűlési képviselő.  

    

 

Székesfehérvár Önkormányzata a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatot Aba-Novák Vilmos festőművész emlékének szentelte idén, így a mester előtt tisztelegve ma délután Aba-Novák emléksétát tartottak. Először a Nemzeti Emlékhely bejáratával szemben lévő Aba-Novák szobrot koszorúzta meg a dr. Cser-Palkovics András polgármester, L. Simon László országgyűlési képviselő és Kulcsár Mihály múzeumigazgató. Majd az érdeklődőkkel együtt végigjárták a festőművész városban fellelhető falfestményeit.

Így a Mauzóleum és a Városháza falain lévő alkotásokat, valamint a Csók István Képtárban lévő pannót, melyekkel kapcsolatban a Szent István Király Múzeum művészettörténésze, Gärtner Petra tartott szakvezetést.
A Nemzeti Emlékhely Mauzóleumának falait díszítő Aba-Novák festményekről elmondta, hogy azok mindegyike valamilyen módon Szent István királyhoz kapcsolódik. Ugyanúgy, ahogy a Sztehlo Lili által készített üvegablak, valamint minden külső-belső dekoráció és Madarassy Walter domborművei is. Elmondta, hogy mind a három művész a „római iskola” jeles képviselője. S mint hangsúlyozta, Aba-Novákra a római évek nagyon nagy hatással voltak: az egész festészete ezt követően megújult. Elmondta, hogy az északi falkép készült el legelőször 1938-ban a Műemlékek Országos Bizottsága felkérésére, míg a többi 1939-ben. A művészettörténész kiemelte, hogy a mester minden festményét kötötte valamilyen módon saját korához, és azokat, akik valamilyen politikai vagy művészetpártoló tevékenységet láttak el, szerepeltetette alkotásain.
A bejárathoz képest balra lévő fal a Szent Jobb megtalálását mutatja be: Mária Teréziával, aki átadja ezt, és Szent István királlyal, akihez ez kapcsolódik. A bejárattal szemközti középső falon, az ablak két oldalán a Szent Korona küldése látható II. Szilveszter pápával, és István megkoronázásával. A harmadik falon Mystary Sacrae Coronae felirattal, a Szent Korona misztériuma lett megörökítve. Jeles magyar uralkodók egészen Aba-Novák Vilmos koráig ezen bemutatásra kerültek, illetve a megyecímerek is. Ez a fal Istvánra, mint erőskezű uralkodóra utal, kezében karddal és kereszttel. Míg a negyedik falszakaszon a magyar nép megkeresztelkedése látható.       

A Városháza első emeletén, a Szent Korona másolatánál lévő seccoról elhangzott, azokat a mester 1939-ben készítette el a Romkertben lévő első falképpel. Az alkotást az akkori polgármester, Csitáry G. Emil rendelte meg, az 1938-as Szent István-év tiszteletére, ezen jubileumi év legfontosabb eseményeit három falon megörökítve.
Az első a korábbi években hagyományosan Budapesten, a Margit-szigeten megtartott vitézavatást jeleníti meg, melyet abban az évben Székesfehérváron tartottak meg, az akkor elkészült Romkertben. Összesen 1903 személyt avattak vitézzé. A második a Szent Jobb Székesfehérvárra érkezése, ünnepélyes keretek között, nagy ceremóniával. Míg a harmadik a város politikai életében legmeghatározóbb esemény, az augusztus 18-i országgyűlés megtartása a Városháza udvarán.
1941-ben hunyt el a mindössze 47 éves festő. 

Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András beszédében elmondta:  mindennapi munkája során olyan szerencsés, hogy rendszeresen láthatja azt a csodát, ami a Városháza falain látható, s amely irodájával szemben található. Ez – mint fogalmazott – egyszerre a művészet csodája, illetve a város történelmi csodája is, amit a több mint ezer éves városként, otthonunkként szeretünk.
Beszélt arról, hogy minden időszakban kellett egy városi közmegegyezés és kellettek jó szándékú emberek, akik lehetővé tették azt, hogy ezek az alkotások Fehérváron kerüljenek megálmodásra, és készüljenek el. Itt említette meg Csitáry G. Emil polgármester nevét és Hóman Bálint országgyűlési képviselőt, akik mind a ketten nagyon sokat és jól dolgoztak együtt, és lobbiztak a város érdekében. S tragédia, hogy jött a II. világháború, ami ezen folyamatoknak véget vetett.
Szólt arról a felelősségről is, melynek függvényében a fehérváriaknak mindig áldozni kell azok emlékének, akikre büszkék vagyunk – kulturális rendezvényekkel és programokkal. S ez szükséges ahhoz is, hogy azokat a vitákat is kulturáltan folytassuk le, melyek ezen történelmi múltból fakadó felelősségekből és kötelezettségekből is fakadnak, vagy akár a mában is közöttünk vannak. Jóakarattal, és jó szándékkal annak érdekében, hogy ezt a várost előrébb vigyük szellemi és kulturális élete tekintetében. Ezeket azonban nem szabad összekeverni az ünneppel, emelte ki.       

A Csók István Képtárban nyíló kiállítással kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta, hogy Aba-Novák Vilmos felé a város két adósságából egyet teljesített a „Színek és színek megint” című kiállítás megszervezésével, miszerint, hogy egy nagy kiállítást rendez a mester tiszteletére. A másik már folyamatban van, az egykori Fekete Sas Szálló épületének felújítása és ott a Szent István Király Múzeum számára egy olyan kiállítótér létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a Csók István Képtárban lévő Aba-Novák pannó állandó jelleggel megtekinthető legyen, és ne kelljen azt időszaki kiállítások alkalmával eltakarni.
A mostani tárlat megvalósulása sok fehérvári álma volt, s ezúton köszönte meg ennek lehetőségét a múzeum igazgatójának és a kiállítás kurátorainak. Mint mondta, büszkék lehetünk erre a kiállításra, amit remélhetőleg  az  elkövetkezendő hetekben sokan fognak megcsodálni. 

A Csók István Képtárban Aba-Novák Vilmos „Színek és színek megint” című kiállításánál - melynek hátterét a Magyar-francia történelmi kapcsolatok pannó adja – Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója mondott köszöntőt. Ennek során megemlítette azokat az egykori Vitézi Székházban található nagyméretű falképeket is, melyekben az ismert történelmi események következében ma már nem gyönyörködhetünk. A múzeumban állandó helyet kapott pannóval kapcsolatban arról adott tájékoztatást, hogy az 1937. évi Párizsi Világkiállításon elnyerte a nagydíjat is. Hangsúlyozta: Székesfehérvár Aba-Novák munkásságát őrzi, gondozza és rendszeresen bemutatja műveit azzal a szándékkal, hogy a helyiek és az idelátogatók minél szélesebb körével ismertesse meg a művész örökségét. Különösen megtisztelő, hogy ebben a Szent István Király Múzeum is részt vállal.
Majd köszönetet mondott mindazoknak, akiknek köszönhetően most ez a kiállítás megvalósulhatott, melyben Aba-Novák alkotásai mellett életének pillanatait bemutató fotók, és személyes tárgyai is megtekinthetőek.     

A tárlatmegnyitó alkalmával L. Simon László országgyűlési képviselő mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy legyenek nagy, fontos, Fehérvár identitásához, történelmi és politikai, művelődési és művészettörténelmi szerepéhez is illeszkedő, a széles közönséget is megszólítani képes kiállítások történelmi fővárosunkban. Legyen joga a városvezetésnek és a múzeum vezetésének eldönteni, hogy egy ilyen kiállítás megrendezésével, szervezésével és megnyitásával kiket bíz meg. S legyen joguk a demokratikusan megválasztott vezetőknek eldönteni, hogy mit tartanak emlékezetpolitikai szempontból lényegesnek, de addig a határig, amíg a tudományosság szempontjait és a tudomány tétjeit nem sértik meg. Majd kiemelte: „A mi szellemi-politikai-közéleti közösségünk tagjai voltak azok, akik a rendszerváltozás után Aba-Novák falfestményeit, illetve a méltatlanul eltakart Fehérvári pannót újra láthatóvá akarták tenni. Mi voltunk, akik izgatottan és nyitottan vártuk - Debrecen után - a "barbár zseni" Molnos Péter által rendezett kiállítását. S végül mi állítottunk szobrot a barbárnak, s nem azok, akik őt a művészettörténetből és Fehérvár történelméből is ki akarták tagadni. Majd a fanyalgóknak és a közösségi média területén bölcselkedőknek a figyelmébe ajánlotta Kassák szavait: „Művekkel csak művek vitatkozhatnak.”    

A látogatókat a következő idézettel fogadja a tárlat: 
1927 nyarán a Somogy megyei Igalon festett barátaival. Nagy Imrének, Zsögödön élő festőbarátjának így írt élményeiről: „Nagy a por. Ez a karaktere a vidéknek. Nekem ez igen tetszik: a por vetekszik a fénnyel, és színek, és színek megint!” A fény még hangsúlyosabb szerepet kapott festményein, az addig tömörnek látszó tárgyak szinte feloldódnak, áttetszővé válnak, az erős fény felszívja körvonalukat; a színek önálló életre kelnek. Képei légies, könnyed hangulatot árasztanak (Gémeskút, 1927; Igali részlet, 1927.) 

A Múzeumok Éjszakája programhelyszínei egészen éjfélig várják a látogatókat.  

 
Helyszínek itt:
http://www.teleelettel.hu/esemeny/3847/muzeumok_ejszakaja

  

A sétán készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

                            

 


Szöveg: Kész-Varga Mónika
Fotó: Bácskai Gergely, Kiss László

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
2
      
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.