Történelmi hitelesség, megújult látványvilág, monumentális jelenetek

2017.08.18. 00:39
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 18. (péntek)
Csütörtökön volt a Szertartásjáték főpróbája. Galéria 
 
 
 
 
 
 
Az Árpád-házi királyok uralkodását, örökségét életre keltő összművészeti Koronázási Szertartásjátékot ötödik alkalommal rendezik meg a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. A III. Béla királyt bemutató előadások pénteken és szombaton 21 órakor kezdődnek a Nemzeti Emlékhelyen felépített szabadtéri színpadon. A nyilvános főpróbán dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója mondtak köszöntőt.


Az Árpád-házi királyok uralkodását, örökségét keltik életre a Koronázási Szertartásjátékok, idén a „III. Béla - Az aranykor trónusán” című összművészeti előadást tekinthetik meg az érdeklődők a Nemzeti Emlékhelyen. A darab az európai léptékkel is sikeres uralkodót történelmi hitelességgel mutatja be, a közönséget teljesen megújult látványvilág, izgalmas zene, monumentális jelenetek, cirkuszművészek produkciói és parádés szereposztás várja.

A Székesfehérvári Királyi Napok kiemelt rendezvényének nyilvános főpróbáján dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében az első szertartásjátékot idézte fel: „A lelkekben szeretnénk a királyi bazilikát felépíteni úgy, hogy az a büszkeség járjon át bennünket: a koronázási szertartás, ami itt évről évre megelevenedik augusztus 20-a előtt néhány nappal, az egyedül egyetlen helyen lehet autentikus – ez pedig Székesfehérvár.” – fogalmazott, és örömét fejezte ki, hogy egyre többek támogatását élvezi az előadás. A polgármester a királyok uralkodásáról szólva a szakrális hely jelentőségét hangsúlyozta, ami a hatalom felruházásának szimbolikus és tényleges helye volt; a nemzet történelmi fővárosaként Székesfehérvár ezzel járó büszkeségét és felelősségét fogalmazta meg. Mint mondta, minden magyar embernek el kellene zarándokolnia ide, tudva és értve, hogy augusztus 20-a történelmünk egyik legfontosabb eseményéhez kötődik.

Dr. Szikora János
, a Vörösmarty Színház igazgatója, az előadás rendezője és forgatókönyvírója a szakrális hely fogalmához kapcsolódóan III. Béla viszontagságos koronázási történetére utalt: „Ennek okait, motivációit fogják látni. A történelem fényesen igazolta azokat, akik nem ellene pártoskodtak, hanem mellette álltak. Nem véletlenül adtuk a Szertartásjátéknak azt az alcímet: Az aranykor trónusán – III. Béla több mint két évtizedes uralkodása alatt Magyarországot fantasztikusan gazdag, virágzó állammá alakította. Uralkodása páratlan jelentőségű.” A rendező a rögös utakon járó király életét bemutató előadásról elmondta, hogy nagyon sok színházi, drámai elem gazdagítja: 30 jelenetből áll a darab, ebből 10 kapcsolódik az autentikus szakrális liturgiához, a többi történelmi események és tények alapján rajzolja meg az élettörténetet. Dr. Szikora János beszédében felidézte azt is, hogy III. Béla sírját és tetemét 1848-ban az elsők között találták meg – sokáig egy múzeumi vitrinben volt, majd a Mátyás-templomban helyezték el. Mint mondta, talán a szertartásjáték is sokakban elindít egy olyan gondolatot, hogy a nagy király igazi helye valójában Székesfehérváron volna.

A megelevenedett történet szerint Béla még hercegként a bizánci császárságban nevelkedett, Manuel császár trónörököseként. Majd amikor a császárnak fiú utódja született, hazatért; ugyan kétkedve fogadták, de a testvérviszálytól dúlt ország irányítása alatt a legelismertebb és legerősebb európai országok közé emelkedett – így az Árpád-ház legeredményesebb uralkodójának tekinthetjük. Ő avattatta szentté László királyt, és az ő udvarában tevékenykedett Anonymus, a krónikás. Dr. Matuz János a nem szokványos előadás dramaturgja-forgatókönyvírója, munkájában komoly szerepet kapott a forráskutatás, hiszen sem szövegkönyv, sem egy komplett történet nem állt a rendelkezésére az alkotáshoz.

Idén teljesen megújult a szertartásjáték látványvilága: a Musica Sacra közönsége már láthatta Szendrényi Éva díszlettervező munkáját, amelyben a korábbi, Nagyboldogasszony-bazilikát imitáló főelem helyére a magyar és bizánci korona ötvözetét bemutató alkotás került. Az előadás zenei világát Szirtes Edina Mókus zeneszerző alkotta meg: a darabban eredeti liturgikus és bizánci kórusrészek is szerepelnek, van egy Halálkerék-tétel, a finálé pedig elegyíti a különböző stílusok és műfajok elemeit, amit látványban a világ- és népzenés össztánc egészít ki. Kovács Yvette Alida jelmeztervező hiteles ábrázolások, források alapján az európai tunikás-harisnyás öltözeteket az ősmagyarok stílusjegyeivel ötvözte, a bizánci hatás III. Béla viseletében jelenik csak meg. Az idei előadásban cirkuszművészek is közreműködnek, ezeket a számokat Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója rendezte. Az akrobata- és légkerék szám mellett levegőkoreográfiát írtak a fentről leereszkedő koronázóangyalokra.

III. Béla király szerepében Hirtling István lép fel. A címszereplő feleségét, az erős, mégis gyengéd szívű Antiochiai Annát Trokán Nóra alakítja, Trokán Pétert Mánuel, a nagyhatalmú bizánci császár szerepében láthatjuk.  Sághy Tamás a Bélától a koronázást megtagadó Lukács esztergomi érsek szerepét kapta. Az anyakirályné, Eufrozina megosztó személyiségét Závodszky Noémi hívja életre; valamint Mihályi Győző, Blaskó Péter, Egyed Attila és Lábodi Ádám is visszatérő szereplői a szertartásjátéknak.

Az előadásokat augusztus 18-19-én, pénteken és szombaton tartják 21 órakor, az esőnap augusztus 21-e.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Bácskai Gergely, Kiss László
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.