Nyitott nap lesz csütörtökön a Rendházban

2017.05.23. 09:00
KÖZLEMÉNY - 2017. május 23. (kedd)
Tárlatvezetések, interaktív vésnöki bemutató és előadás várja a közönséget. 
 
 
 
 
Nyitott napot tart a Szent István Király Múzeum csütörtökön. A Tündérkert ezüstje és aranya elnevezésű program a Rendházban a Fejedelmi kincsek című kiállításhoz kapcsolódó programokra várja az érdeklődőket: tárlatvezetésre, interaktív vésnöki bemutatóra és egy előadásra a pénzverésről. 


Tündérkert ezüstje és aranya
– ezzel a címmel hirdetett nyitott napot a Szent István Király Múzeum május 25-én, csütörtökön 8 és 18 óra között. A programok a Fejedelmi kincsek című kiállításhoz kapcsolódnak.

Iskoláscsoportoknak hirdetik az interaktív vésnöki bemutatóval, éremveréssel összekötött tárlatvezetést, erre Krizsány Anna népművelőnél lehet jelentkezni a 70/336-6173-as telefonszámon. A nagyközönséget 15 órára hívja tárlatvezetésre Kiss Alexandra régész, 16.30 órától pedig Pénzek és fémek – bevezetés a pénzverés technológiájába címmel tart előadást Szombatfalvy Rudolf kohómérnök a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete FM Alba Regia Szakosztályának közreműködésével.

A Múzeum Dísztermében áprilistól látható a Fejedelmi kincsek című kiállítás. A muzeális jelentőségű tárlat alapja az erdélyi ezüsttallérokból álló gyűjtemény, 220 ezüsttallérral: ez János Zsigmondtól Apafi Mihály fejedelemig összesen 13 fejedelemtől tartalmaz műtárgyakat; a második csoportban a 48 darab aranypénz, a harmadikban a ritka, kuriózumnak számító verőtövek, a pénzkészítő szerszámok, a negyedikben pedig fegyverek találhatók, amelyek az ábrázolásokban visszaköszönnek az erdélyi tallérokról.




Szöveg: Fraller Ildikó

 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.