Romhányi-emlékülés és díjátadás

2018.09.19. 19:43
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. szeptember 19. (kedd)
„A tanítvány álljon a vállamra, én majd tartom, csak lásson minél messzebbre.”     Galéria 
 
 
 
 
 
Prof. Dr. Romhányi György, az orvosképzés kiemelkedő alakja, a Ciszterci Főgimnázium egykori növendéke állt a szerda délutáni programok középpontjában. A Székesfehérvárra mindig saját városaként tekintő professzor emléktáblájánál koszorút helyeztek el, majd a Hiemer-házban emlékülést tartottak tiszteletére. A Romhányi-díjat idén Dr. Szilágyi Anna és Dr. Altorjay András vehette át.  


A Magyar Orvosi Kamara Fejér Megyei Területi Szervezete, valamint a Székesfehérvári Képzés, Továbbképzés és Szociális Alapítvány minden évben megemlékezik a kiváló, Fejér megyei születésű személyiségről, az orvosképzés kiemelkedő alakjáról, Prof. Dr. Romhányi Györgyről.

Prof. Dr. Romhányi György 1905-ben született a Fejér megyei Száron.  A helyi elemiben kezdett tanulni, majd a székesfehérvári Ciszterci Rendi Szent István Katolikus Főgimnázium növendéke lett. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatta. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének katedráján teljesedett ki pályája, oktatói tevékenységét a hallgatók iránti feltétel nélküli szeretettel és a szigorúságban is inspirálni tudással jellemzik. Utánozhatatlan előadóként tartják számon, hallgatóival a személyes kapcsolat kialakítására törekedett.  A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban az auditórium elnevezésével tisztelegtek Romhányi professzor emléke előtt, a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermének falán pedig emléktábla hirdeti örökségét.

Ennél az Oskola utcai táblánál kezdődött a megemlékezések sora szerdán délután, Prof. Dr. Romhányi György születésének 113. évfordulója alkalmából. Székesfehérvár Önkormányzata nevében Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok, a ciszterci öregdiákok képviseletében pedig Balsay István koszorúzott. Az egykori tanítványokat Dr. Gógl Árpád, Dr. Simon Kornél és Dr. Than Zoltán képviselte, ők helyezték el az emlékezés virágait. A Magyar Orvosi Kamara nevében Dr. Solt István, Dr. Eigemann Éva és Dr. Altorjay András kísérte a koszorút.

A Hiemer-házban emléküléssel folytatódott a program, ahol Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok köszöntötte a résztvevőket. Elsőként azt emelte ki, mekkora büszkeség, hogy a professzor Székesfehérvárt mindig saját városának tekintette. „Példaértékű életpályát tudhatott magáénak, a magyar orvosképzés kiemelkedő alakja volt. Tanítása folyamatos volt, mindenkit ismert az évfolyamon, és hihetetlenül jó gondolatai voltak. Ő maga nem írt jegyzetet, de az előadásainak a jegyzetei még ma is kézen forognak. Hozzá fűződik az a meghatározás is, hogy a magyar orvos alázattal szolgálja a magyar népet. E gondolatok szerint élnek és dolgoznak ma is köztünk élő tanítványai, akik tanítói a következő orvosnemzedékeknek. Emléke fennmaradt.” 

A tanácsnok végül Prof. Dr. Romhányi György nyugdíjba vonulásakor elmondott búcsúbeszédéből osztott meg egy idézetet a résztvevőkkel: „Azt mondta, hogy három zsákot visz magával:  az egyik - egy kis zsák - a kutatásé, de igazgyöngyök vannak benne, amelyeket a tudás tengerének legmélyéről hozott fel. A másik zsák – nagyobb – azon betegek történetei, akiket az ő diagnózisai segítettek hozzá a gyógyuláshoz. A harmadik – egy nagyon nagy zsák, de lyukas – a tanítványok zsákja, azoké, akiket évről évre nevelt, akik aztán elmentek szerteszét a világba, magukkal víve az ő gondolatait.”

A Prof. Dr. Romhányi György-díjat 1999 óta évente egyszer ítélik oda Fejér megyei orvosoknak. Az idei esztendőben Dr. Szilágyi Anna, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Patológiai Osztályának osztályvezető főorvosa és Dr. Altorjay András kardiológus, a kuratórium leköszönő elnöke vehette át az elismerést. 

Dr. Szilágyi Anna a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Patológiai Osztályának osztályvezető főorvosa. A Pécsi Orvostudományi Egyetem általános orvostudományi karán Summa cum laude diplomázott. 1980. október 1-jétől dolgozik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Patológiai Osztályán, amelynek szakmai munkáját immár több mint másfél évtizede osztályvezető főorvosként irányítja. Sok orvosi közleményt és előadást jegyez egymaga vagy társszerzőként. 2008-ban az egészségügyi miniszter által adományozott Pro Sanitate-díjban, 2012-ben pedig Szent György-emlékéremben részesült. 

Dr. Altorjay András az orvostudományi egyetemet Szegeden végezte, majd Szombathelyen 5 évig belgyógyászként dolgozott. 1982 óta él Székesfehérváron; 20 évig dolgozott a Szent György Kórházban és további 20 éve magánrendelés keretén belül folytat kardiológiai gyakorlatot. 25 éve tagja, öt éve pedig elnöke A Magyar Orvosokért Alapítvány kuratóriumának, több tisztséget tölt be a MOK szervezetében. 2005 óta évente megszervezi Székesfehérváron a senior orvostalálkozókat Fejér megyei orvosok számára. Birtokosa a MOK által adományozott Hippokratész-díjnak. Székesfehérvár városától 2012-ben „Pro Civitate” díjat, 2017-ben pedig művészetpártoló tevékenységéért Deák Dénes-Díjat vehetett át. 

Az emlékülésen az idei két díjazott tartott szakmai előadást. Dr. Szilágyi Anna Negyven év patológia címmel elevenítette fel a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Patológiai Osztályának elmúlt évtizedeit, a felszereltség és a szakemberek szempontjából. Mint elhangzott, egy régi épületből indultak, a ’90-es években egy világos, tágas és jól felszerelt laboratóriumba költöztek, és mind a mai napig igyekeznek a modern eszközök és technikák, valamint a kollégák szakmai képzése tekintetében is élen járni, folyamatosan fejlődni. 

Az orvoslás művészetéről
című előadásában Dr. Altorjay András osztotta meg gondolatait arról, hogy milyen sokféleképpen lehet gyógyítani. ’De vajon melyik a legeredményesebb?’ – erre hozott példákat az ókortól napjainkig. Mint elhangzott: az orvosi működés két fontos lépése a baj megállapítása, a diagnózis felállítása, valamint a kezelés, a terápia – és míg az első a szárnyaló gondolatokat, a második a nagy precizitást igényli. A kardiológus azt emelte ki, hogy minden esetben mindkét fázisnak meg kell lennie, és mindenkor az élet kell legyen a legfontosabb.

A hagyományos éves találkozó idén is a professzor személyes gondolatait felelevenítő filmvetítéssel zárult.  


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.





Szöveg: Stettler Zsuzsanna
Fotó: Molnár Artúr
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.