A Székesfehérvári Királyi Napok ünnepségsorozat keretében adták át a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula és a Deák Dénes Ösztöndíjakat, valamint a Deák Dénes Díjat, amelyet idén Biczó Piroska régésznek adományozott az Alapítvány kuratóriuma. Az elismeréseket dr. Cser-Palkovics András polgármester, a kuratórium elnöke és Gelencsér József titkár, míg az ösztöndíjakat Bobory Zoltán, a Lánczos-Szekfű Alapítvány kuratóriumi elnöke adta át a Bory-várban rendezett szerdai ünnepségen.
A koronázóvárosban élő és tevékenykedő, vagy a várossal szellemi kapcsolatban álló alkotók munkáját segíti már három évtizede két ösztöndíj program Székesfehérváron. Hagyományosan az augusztusi ünnepségsorozat keretében adják át a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíjakat, valamint a Deák Dénes Díjat és Ösztöndíjat. Ez utóbbiakat évente egy-egy személy veheti át, míg a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíjjal több alkotót is segítenek, idén a beérkezett pályázatokból 21 nyert támogatást.
Ünnepi köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott a Bory-családnak, hogy minden évben a Bory-várban adhatják át a díjat és az ösztöndíjakat. Dr. Cser-Palkovics András kiemelte, a Székesfehérvári Királyi Napokra több fontos ok miatt lehetünk büszkék, de arra igazán, hogy az egész programsorozatot a város kulturális életének meghatározó alakjai, intézményei, civil közösségei szervezik. Joggal lehet büszke a város, hiszen e másfél hét alatt nem csak gazdag programokkal, hanem élettel is megtelik. Ennek egyik nagyon szép eleme a Deák Dénes Díj és az ösztöndíjak átadása. Idén is olyan emberek kapják az elismeréseket, akik sokat tettek, tesznek a város kulturális életéért és fejlődéséért. „Szellem és lélek nélkül nincs semmi, ami különösen igaz nehéz időszakokban. Az emberi értékekre felhívni a figyelmet ilyenkor a legfontosabb.” – tette hozzá a polgármester, aki külön köszöntötte Biczó Piroskát, aki tudományos életének meghatározó részét egy olyan területre fordítja, amely nemcsak a város, hanem a nemzet egésze szempontjából meghatározó.
Székesfehérvár történelmi múltja, különösen a Királyi Bazilika régészeti leleteinek kutatása során végzett kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként a Deák Dénes Alapítvány Kuratóriuma idén Biczó Piroska régésznek adományozta a Deák Dénes Díjat. Biczó Piroska munkásságát Kovács Péter Barnabás méltatta. „A fehérvári királyi Bazilika kutatóját ünnepeljük. Azt a tudós, állhatatos és szerény régészt, aki nemcsak átvette és megőrizte mindazt az eredményt, amit a kutatási területen Kralovánszky Alán hagyott örökül, hanem hozzá hasonló szorgalommal és tudással kiegészítette és gazdagította is azt. Személyesen az ő nevéhez fűződik nem egy, igazi tudományos régészeti, művészettörténeti szenzációt is hozó fölfedezés, mint például a Nagy Lajos király által építtetett Szent Katalinnak szentelt temetőkápolna feltárása és azonosítása, vagy a Bazilika keleti oldalán az egykori kerengő meghatározása, és a funkcióváltás után az ott eltemetett 140 személy sírjának feltárása. Fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően előadások, tárlatvezetések hosszabb rövidebb közlemények sorával járult hozzá a Bazilika történetének építészeti, művészeti és történeti értékeinek megismertetéséhez, Székesfehérvár hírének növeléséhez.”
Az ünnepség a Deák Dénes Ösztöndíj átadásával folytatódott, amelyet ebben az évben dr. Czetz Balázsnak ítéltek oda. A székesfehérvári főlevéltáros, történész szakmai, tudományos munkái Fejér megyéhez és Székesfehérvárhoz kötődnek. Kutatásai során főleg a 20. század gazdaság-, társadalom-, ipar- és településtörténetével foglalkozik. Most a házingatlanok állami tulajdonba vétele 1952-ben témával pályázott, melyet a kuratórium örömmel támogat.
A Lánczos Kornél-Szekfű Gyula Ösztöndíjak átadása előtt Bobory Zoltán, a kuratórium elnöke a hűségről beszélt köszöntőjében. Mint mondta, akik a díjra pályáztak, az alkotás szeretetéről, a művészetek iránti tiszteletről és a város iránti hűségükről tettek tanúbizonyságot. A 2022-es évben Baranyai Nóra kapott arra lehetőséget, hogy munkájában bemutassa a rendszerváltás utáni polgármesterek portréját. Célja, hogy e kutatással hozzájáruljon Székesfehérvár legújabb kori helytörténetének dokumentálásához. Bokros Judit újságíró egy verseskötet kiadásához kapott támogatást, míg a Fekete Sas Társaság a székesfehérvári mozizás történetének felkutatásával foglalkozik majd. Hady Nikolett harmadik kötetének megírásához kért és kapott támogatást. Hérics Csenge a RedWhite cselló duó kültéri és beltéri helyszíneken készített videószpotok elkészítéséhez nyert ösztöndíjat. Horváth Dávid, a fehérvári zenei élet jeles muzsikusa egy nagy lemez anyagát dolgozhatja fel a támogatásnak köszönhetően. A Károlyi József Alapítvány A hagyomány ízei a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban munkacímű könyv megjelentetéséhez kapott támogatást a kuratóriumtól. Kiss Dér Adrien alkotóművész az ösztöndíj segítségével nagyobb tárgy-együttesek, installációk létrehozását tervezi, amelyek akár személyes naplóként, akár társadalom- korrajzként is funkcionálnak majd.
Kozek Lilla Katalin haiku (japán eredetű versforma) verseskötetének kiadására, míg Lángi József a viski, Árpád-kori eredetű, református templom falképei kutatási eredményeinek, dokumentálására és publikálásának előkészítésére kapott támogatást. A L. Takács Krisztina és Kiss László alkotópáros tizenöt történetet vonultat fel a múltból, ami mozaikként építi fel azokat a reakciókat, azokat a mozdulatokat, azt a tekintetet, amit a tükörben látunk. A munka publikálása első körben a Vörösmarty Színházban, egy rendhagyó kiállítás formájában valósul meg. Magony Imre, több érdekes helytörténeti kiadvány szerzője most az „Az Aranybulla székesfehérvári emlékezete” reprezentatív kötet elkészítésével, megjelentetésével kíván emléket állítani a 800 éves évfordulóra. Megyeri Zoltán operatőr nehéz sorsú, árván maradt csángó gyermekeknek az életét kívánja rövidfilmben bemutatni. Nagy Norbert fotóriporter az Arató Antalról készült könyv kéziratát népszerűsítő könyvtrailer leforgatásához és közreadásához a világhálón interjúkötet megjelentetésére kapott támogatást.
Ocsenás Péter József a 70-es évekbeli Fehérvárt, a fullasztó Kádár-kor lehetőségei között sodródó életutakat bemutató mű kézirata elkészült, most a könyv kiadásához kért és kapott az alkotó támogatást. Rostási Szabó Imréné Hegedüs Mária Székesfehérvár ipari helytörténetéből: az ipari és szolgáltató szövetkezetek tevékenységét elemzi a megalakulástól az átalakuláson át egészen a felszámolásig. Szabó Márta Mária, a székesfehérvári Törvényszék informatikusa 2004 óta szenvedélyes fotós. Eddigi művészti munkája egy szegmensének bemutatására készül, amely album megjelentetéséhez nyert ösztöndíjat. Szolnoki Zsófia Sára a KAMU összművészeti csoport évente megrendezett nyárindító rendezvényéről forgatott filmhez kapott támogatást. Tóka Szabolcs orgonaművész Virágkoncert előadásokhoz kért és kapott támogatást, énekes művész társával közösen. Vakler Lajos szerkesztő – műsorvezető a Fehérvári beszélgetések folytatásához kapott támogatást alkotótársaival, Simon Erika fotóriporterrel és Tóth Adrienn grafikussal közösen. A Vox Mirabilis Kulturális Egyesület a székesfehérvári Zsolt utcai Közösségi Házban folytathatja a Közéleti és kulturális szalon programsorozatát az ösztöndíjnak köszönhetően.
Az Aranybulla Emlékév tiszteletére a Vörösmarty Társaság irodalmi díjat alapított, és a díj elnyerésére egy irodalmi pályázatot írt ki. A beérkezett művek közül a négy legjobbat értékelte a szakmai zsűri. Aranybulla díjat vehetett át Pásztor Bertalan tanár, író a Koppány lázadása című színpadi mű elismeréséért, Döme Zsuzsa a „Levél a XIII. századból” című írásáért, Fűrész István az évfordulóra írt verseiért, valamint Balajthy Ferenc Jósika Miklós-díjas költő az évfordulóra írt verseiért.
