Verona fényben és homályban – Rómeók és Júliák a színpadon

2024.03.26. 12:03
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. március 26. (kedd)
 
 
 
 


14 iskola 16 színjátszó csoportja vitte színre a világirodalom egyik legismertebb szerelmespárjának drámai történtét a Vörösmarty Színház Atlantisz programjának keretében. Shakespeare Rómeó és Júlia művének jeleneteiben ötletes megoldások születtek a kor, a két család közötti feszültség, a szerelmesek vívódása és a tragédia megjelenítésében egyaránt. A modern zenei műfajokat, technikát és humort sem nélkülöző produkcióban a diákok ismét bizonyították tehetségüket.

 

Az Atlantisz program első előadását 2015-ben láthatta a fehérvári közönség a Vörösmarty Színházban. A város és a vármegye általános és középiskolás színjátszóit megszólító művészeti nevelési program célja, hogy közelebb hozza a színházat a gyerekekhez. Az eddigi előadások (Lúdas Matyi, Toldi, Arany János balladái, Petőfi Sándor versei) során több mint kétezer diák állt a világot jelentő deszkákra. Az idei évben Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját 14 iskola 16 színjátszó csoportja vitte színre. A felkészítést a pedagógusok mellett mentorok is segítették: Ballér Bianka, Juhász Illés, Kerkay Rita, Keller János, Kiss Diána Magdolna, Lőrincz Zsuzsa, Soltész Rita és Váradi Eszter Sára.

A színjátszó csoportok – amelyekben az ötödikesektől a végzős diákokig minden korosztály képviseltette magát – felkészültek, kreatívak voltak. A diákok munkáját dicsérik a háttérben kivetítőn megjelent képek, amelyek a helyszíneket, szereplőket ábrázolták. A színpadképben a kevés tárgyi eszköz mellett a diákok „építettek fel” templomokat, készítettek könnyű anyagokból erkélykorlátot, vagy éppen adták hírül, hogy felkelt a nap. A zenei válogatásban a kort idéző dallamok mellett a legismertebb mai filmzenék és az A. E. Bizottság Szerelem, szerelem jól ismert sorai is helyet kaptak. A jelmezek tekintetében is széles volt a skála a bőrszerkós Rómeótól a csokornyakkendős, mellényes viseleten át, a korhű és a mai kort idéző ruhákban megjelenő Júliákig. A felvonások színeinek megjelenítése során volt, ahol egy próbába tekinthettünk be, volt, ahol erős drámaisággal jelent meg a két szerelmes szenvedése, de beszökhettünk egy valódi kerti partira, ahol először találkoztak a szerelmesek, vívtak párbajt tőr nélkül, szóban és táncolták el Rómeó és Júlia halálát a színpadon.

Az öttagú zsűrinek nem is volt könnyű dolga. A teljes estés, nagyszínházi előadást követően a közönség és az alkotók egy kisfilm keretében összefoglalót láthattak a kulisszák mögötti munkáról, majd következett az eredményhirdetés. A zsűri elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum kancellárja, dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója és Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke minden csapat munkáját külön-külön értékelte, és az alakítás, kreativitás, színpadkép, zenei összeállítás, mozgás és dramatizálás alapján ítélte oda a “legeknek” járó okleveleket.

Idén két fődíjat is átadtak, döntésük értelmében a Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló Diákszínpada és a Teleki Blanka Gimnázium színjátszói, a TeDi csapata vehette át ezen elismerést. Dr. Szikora János a színház igazgatója elmondta, az idei fődíjasok a jövő évi színházi évad egyik egész estés darabjának alkotói és szereplői lesznek. A Mi Rómeónk című darabot Shakespeare műve alapján viszik színre. Az első felvonást a TeDi, a másodikat a Fejér Holló színjátszói állítják majd színre.

A közösségi munka elismeréseként Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András bejelentette: minden színjátszó csoport 100 ezer forintos jutalomban részesül. Az idei évben díjazták az egyéni teljesítményeket is, így a zsűri által a „Legjobb Rómeó” a Gorsium Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum, a „Legjobb Júlia” az I. István Technikum, a „Legjobb Dajka” az Árpád Technikum, a „Legjobb Mercutio” a Kodolányi János Gimnázium (Színpadka), a „Legjobb Lőrinc barát” címet a Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló Diákszínpadának diákja vehette át. Az Atlantisz programban elkészült Rómeó és Júlia előadást még ma, március 26-án, valamint április 9-én láthatják 18 órás kezdéssel láthatják az érdeklődők.

Az idei év díjazottjai:
1. Arany János EGYMI – „Az átélés mesterei, akik megnyitották szíveinket”
2. Kodolányi János Gimnázium (Kodócska) – „A legjobb csapatmunkáért”
3. Vasvári Pál Gimnázium – „A legőszintébb megközelítés"
4. Ciszterci Szent István Gimnázium (PiCiszter) – „A legígéretesebb csapat”
5.Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola TeDi – Fődíj: A Mi Rómeónk című darab első felvonásának szereplői
6. Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium – „A legjobb zenei koncepció”
7. Székesfehérvári SZC Árpád Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium – „A legjobb látvány”
8. Kodolányi János Gimnázium (Színpadka) – „A legizgalmasabb koncepció”
9. Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium – „A legjobb dramatizálás”
10. Dunaújvárosi SZC Szabolcs Vezér Technikum – „A legeredetibb ötlet”
11. Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda (Szignum Műhely) – „A legszellemesebb produkció”
12. Székesfehérvári SZC I. István Technikum – „A legtisztább beszéd”
13. Székesfehérvári SZC Hunyadi Mátyás Technikum – „A legfiatalosabb előadásmód”
14. Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (HangSzínAlakulat) – „A legművészibb előadás”
15.Gorsium Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum – „A legjobb mozgás és koreográfia”
16.Ciszterci Szent István Gimnázium (Fejér Holló Diákszínpad) - Fődíj: A mi Rómeónk című darab második felvonásának szereplői

A hétfő esti előadáson készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.