Az alfa generációhoz tartoznak azok a fiatalok, akik 2010-ben és az után születtek, ezt a nemzedéket körülbelül 2025-ig számoljuk. Vajon milyen szerep jut az ő esetükben a művészeti nevelésnek és a tradícióknak? Milyen szerepe és tere van manapság a mai pedagógiában a hagyományaink továbbadásának? Milyen eszközökkel dolgozhatnak az óvodák és iskolák? Mennyire fontosan egyáltalán a hagyományok a felnövekvő generációk számára a „kütyük” világában? – ezeket a kérdéseket járta körbe a keddi tanácskozás, melyet a Fejér és Veszprém vármegye köznevelési intézmények számára szerveztek meg mintegy 130 résztvevővel.

A résztvevőket Mészáros Attila alpolgármester köszöntötte a város nevében. Elmondta, egy ezeréves városban nem kell hangsúlyozni, hogy a hagyományőrzés és a múltunk tisztelete mennyire fontos. Büszkék lehetünk arra, hogy a helyi oktatási–nevelési intézményekben aktívan végzik az e köré szervezett pedagógiai munkát. Nincsenek könnyű helyzetben a mai pedagógusok, hiszen manapság minden a „kütyük” körül forog, melyeket már a kicsi gyermekek is könnyűszerrel használnak. Ugyanakkor a fiatalokban megvan az igény a népi kultúra ápolására. Az Országos Diákparlament legutóbbi fehérvári ülésén éppen a középiskolások vetették fel, hogy a néptánc kerüljön vissza a mindennapos testnevelésbe, heti két órában. Ez mindenképppen pozitív és előremutató meglepetés a mai fiatalok részéről.

A nyitó szakmai előadást Balatoni Katalin köznevelésért felelős helyettes államtitkár tartotta. A legfőbb célja volt rávilágítani arra, hogy a magyar kultúrának milyen pedagógiai értékei vannak a mai világban, illetve a 21. századi életünkben milyen célja és szerepe lehet annak, hogy játszunk, énekelünk a saját anyanyelvünkön az óvodákban és az iskolákban. A magyar kultúra továbbörökítése nemzedékről nemzedékre alapvetően fontos. Minden készség és képesség fejleszthető többek között népi játékokkal, népzenével, énekekkel,  így adott esetben egy csoportnál, vagy differenciált egyéni fejlesztésnél ki tudjuk jelölni, hogy milyen népi játékot választunk ki, ami a legjobb a gyerekek fejlesztésének megsegítésére. A mai gyermekek nem tudnak a valóságban élni, nekik van egy másik, virtuális életterük. A dimenziók megváltoztak, amiben nehéz eligazodni valós tapasztalás nélkül. A művészeti nevelés segít a személyiségfejlődésükben és abban, hogy emberek maradhassanak, és hovatartozásuk, gyökerük legyen – mutatott rá a szakember.

A további szakmai elődásokon bemutatták a Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolát, az Így tedd rá! módszer megvalósítását egy ajkai óvodában, valamint a társadalmi környezet kulturális hagyományai és az óvodai nevelés összekapcsolódását egy sárkeresztúri intézményben.

A záró előadást dr. Pécsi Rita főiskola tanár, neveléskutató tartotta A művészeti nevelés (zene – játék – mese) úri passzió, vagy emberi szükséglet? címmel.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika