Az Alba Regia Táncegyüttes múltját, jelenét és jövőjét is láthattuk a színpadon a tánc világnapján

2024.04.29. 08:00
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. április 29. (hétfő) 
 
 
 
 
 
 
 
Ismét különleges összeállítással készült az Alba Regia Táncegyüttes a tánc világnapjára. Vasárnap a Vörösmarty Színházban az együttes 75 évének legjobb koreográfiái szerepeltek egy műsorban, több generációval, 100 táncossal és élőzenével. A gála megálmodója Majoros Róbert, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetője volt.

A tánc világnapi bemutatón az Alba Regia Táncegyüttes és a Múltidézők csoport előadásában elevenedtek meg a régmúlt díjnyertes koreográfiái, és az elmúlt idők sikerszámai.

„A tánc világnapja mindig mindenhol ünnep, de ebben a városban különösen fontos ez az alkalom, és hosszú évek óta egy gála is kapcsolódik az ünnephez Székesfehérváron. Az idén kétnapos lesz az ünnep, hiszen hétfőn a tánc különböző műfajaiban alkotó fehérvári közösségek is bemutatkoznak a Belvárosban.” - mondta el köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette, hogy az idei évben egy szép jubileum is kapcsolódik a világnaphoz, hiszen 75 éves az Alba Regia Táncegyüttes, ami mára igazi mozgalommá nőtte ki magát. A polgármester kiemelte, hogy az Alba Regia Táncegyüttes nem csak hagyomány, hanem élő hagyomány Székesfehérváron, és a városban nagyon sok embernek vannak szép élményei a táncegyütteshez kapcsolódóan.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester a jubileum alkalmából Polgármesteri Elismerő Emléklappal ajándékozta meg Majoros Róbertet, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetőjét.

Az ünnepi gálán klasszikus hármas tagolású, a múlt, jelen és jövő tengelyen nyugvó műsort láthatott a közönség. Az első blokk Botos József előtt tisztelgett, aki 34 évig koreografált az Alba Regia Táncegyüttesnél, húsz évig volt a székesfehérvári Táncház vezetője, valamint a Királyi Napok Nemzetközi Néptánc Fesztivál igazgatója szintén húsz éven át. Az előadott Botos József koreográfiák az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek közepén születtek. Olyan meghatározó darabokat láthattunk, mint a Fut a kosár párválasztó táncot a jelenlegi tánckar előadásában, vagy a Tánc a Tyukodi nótára című alkotást, amit az együttes veteránjai adtak elő - többen külföldről érkeztek haza, hogy eltáncolják Botos József szerzeményét a fehérvári közönségnek. Láthattuk az Éva szívem Éva című klasszikust is, amelynek fókuszában az éneklés állt. A múltat jelző blokk zárásaként a Szatmári tánc következett, és a közönség vastapssal jutalmazta a táncosokat.

A folytatásban a jelen következett és Majoros Róbert művészeti vezető, valamint művészeti munkatársai, Majorosné Szabó Veronika, Tombor Bea és Molnár Gábor koreográfiáit láthatta a közönség, A „jelenben” a mozdulatlan legendák első világháborús tételét láthattuk, majd a padkaporos bál dél-alföldi táncai, illetve mezőföldi táncok következtek. A jelen blokkot az Egy tőről fakasztva című koreográfia zárta. A tánc világnapi előadást ezt követően a jövő tehetségeinek alkotásai színesítették.

A tánc világnapja alkalmából rendezett ünnepségsorozat hétfőn 17 órától folytatódik. A III. Fehérvári Tánc Ünnep keretében közös felvonulást és örömtáncot szerveznek a fehérvári táncegyesületek, a Székesfehérvári Táncművészek Szövetsége tagjai, akik az Országalmánál gyülekeznek, majd táncos flashmob keretében vonulnak a Magyar Király előtti térig, ahol felolvassák az idei világnap nemzetközi üzenetét, majd örömtánc keretében mutatkoznak be a csoportok.


 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

Szöveg: Gáspár Péter 

Fotó: Simon Erika 
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.