Május 24-ig pályázhatnak az egyetemek tudományos és innovációs parkok létrehozására

2024.05.02. 14:29
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. május 2. (csütörtök)
 
 


 

Tudományos és innovációs parkok létrehozására pályázhatnak az egyetemek. A Neumann János Program 340 milliárd forintos kerete lehetőséget nyújt a felsőoktatási intézményeknek, hogy a science parkok létrehozásával összekapcsolják az erős ipart, a növekvő gazdaságot, a bővülő tudáskincset és a kiváló szakképzési lehetőségeket – jelentette be Székesfehérváron tartott sajtótájékoztatóján dr. Hankó Balázs. A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára az Óbudai Egyetem campusán tartott eseményen felhívta a figyelmet, hogy a pályázatot május 24-ig – az iparból érkező partnerek együttműködési szándéknyilatkozataival megerősítve – kell benyújtani.

Magyarország versenyképességét erősíti a Neumann János Program, amelynek pályázati keretében 340 milliárd forint áll rendelkezésre a célok megvalósítására. Ezek egyik alapját adják azok a science, azaz tudományos és innovációs parkok, amelyek lehetőséget teremtenek a hazai egyetemek és vállalatok együttműködésére, hogy minél több szabadalom váljon a mindennapok részévé. A pályázat részleteiről, a tudományos központok nyújtotta lehetőségekről csütörtökön számolt be az Óbudai Egyetem székesfehérvári campusán tartott sajtótájékoztatóján dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora.

„Szintet lépett a megújult felsőoktatás, szintet lépett a magyar innováció, így nincs más feladatunk, mint ezeket összeadva, szinergiába helyezve Magyarországot Európa innovációs és egyetemi rangsorainak élére vigyük. A feltörekvő innovátor országok köréből az európai innovátor országok közé kerültünk.” – kezdte köszöntőjét dr. Hankó Balázs. Az államtitkár szól arról, hogy Magyarország a világban demográfiai szempontból a 96., gazdasága alapján a 49., innovációs teljesítményével a 33., míg a Nobel-díjasok száma tekintetében a 11. helyen áll.

A versenyképesség növelése érdekében a Neumann János Program keretében az egészséges élet, a zöld és a digitális átállás, valamint a biztonság köré fókuszálva olyan pályázatot írtak ki, amelynek köszönhetően a megvalósuló tudományos és innovációs parkok összekapcsolják az egyetemeket, a vállalatokat, az innovátorokat, a szakképzőket. „Ma már 12 egyetemünk, köztük az Óbudai Egyetem a világ élvonalában van, a harmincezer működő felsőoktatási intézmény közül az első legjobb ezerben szerepel.” Az államtitkár hozzátette, hogy több mint hatezer fővel nőtt az elmúlt két évben az össz’ hallgatói létszám, amelyből több mint 3000 hallgató a műszaki, természettudomány, mérnök-informatika területén bővíti Magyarország tudásgazdagságát. Dr. Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási intézményeknek május 24-ig – az iparból érkező partnerek együttműködési szándéknyilatkozataival megerősítve – kell benyújtani a pályázatot. Mint fogalmazott, a cél, hogy az olyan városokban, mint Székesfehérvár összekapcsolják az erős az ipart, a növekvő gazdaságot, a bővülő tudáskincset és a kiváló szakképzési lehetőségeket.

„Az Óbudai Egyetem Zsámbék, Kaposvár és Székesfehérvár tekintetében is szeretné megvalósítani az együttműködést, és indul a pályázaton.” – ígérte a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Dr. Cser-Palkovics András kiemelte, a science parkok olyan lehetőséget teremtenek, amely valóban innovációs, a tudomány összekapcsolásával segíti az oktatást és fejlesztik a gazdasági környezetet az adott térségekben. Székesfehérvár polgármestere hozzátette, ez a háttér fontos, mert az újonnan érkező vállalatok egyik első kérdés a szakképzett munkaerő és a felsőoktatás helyzete. Erre jó és a város jövőjét is garantáló válasz lesz a tudományos és innovációs parkok világa.

Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora egy rövid nemzetközi kitekintést adott azokról az egyetemi modellekről, amelyek a tudásalapú társadalom megvalósításában élen jártak és így lehetnek ma is a tudományos élet, az ipari innováció katalizátorai. Ezeket a példákat és potenciálokat látva döntött a modellváltás mellett az Óbudai Egyetem 2021-ben. A cél megvalósításához kapott állami támogatást az egyetem befektette elsősorban azért, hogy a tudományos életük emelkedjék. Ez meg is történt. Céljuk ma is, hogy egy befektető egyetem példáját építsék fel a közép-kelet-európai térségben. Ennek nagyon fontos lépcsőfoka a tudományos és innovációs parkok létesítése, amely egy országos lefedettséget jelent. A Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége (IASP) több mint 400 science parkot tart számon a világon, több mint 130 ezer cég bekötődésével, amelyek innovatív ötleteket valósítanak meg. Ennek az elképzelésnek hazánk mindenképpen részese, mi pedig, az Óbudai Egyetem ennek élenjárói kívánunk lenni.

A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából. 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.