A város első fecskehotelje nyílt meg a Csónakázó-tó partján

2024.05.10. 16:09
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. május 10. (péntek) 
 
 
 
 
 
Az épületen lévő fecskefészkeket a Tóparti Gimnázium épületének felújítása miatt hatósági engedéllyel el kellett távolítani, ezek pótlásaként nyílt most meg egy különleges „hotel” a Csónakázó-tó partján, ahol nagy számban élnek a fecskekolóniák. A helyszín ideális számukra, hiszen a közvetlen közelben van a táplálék és a sarazó terület is.
 
 
A magyarországi füstifecske, molnárfecske és partifecske állomány az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökken, a kiváltó okok között van az élőhelyek nagymértékű átalakítása és a klímaváltozás is. Az elmúlt években több program is indult a helyzet javítására olyan fecskevédelmi eszközök alkalmazásával, mint például a műfecskefészkek kihelyezése az épületeken.
 
Székesfehérváron már közel nyolc éve felismerték a cselekvés fontosságát. A „VÖLGY-HÍD” Természet- védelmi Alapítvány a várossal közösen azért indította el a Fecskebarát Fehérvár programot, hogy a városlakók segítségével megóvják a megmaradt fecskeállományt. Azóta több mint 100 műfecskefészket helyeztek ki intézményekre és épületekre.
 
„A Csónakázó-tó körül sok minden történt az elmúlt években, ennek részeként megújul a Tóparti Gimnázium is. A felújításnál az épületen levő fecskefészkeket hatósági engedéllyel távolították el, ennek pótlására alakítottunk ki most a szakemberek javaslatára egy fecskehotelt a tó partján.” – mondta el dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki felidézte, hogy 2016-ban indult el a Fecskebarát Fehérvár program, ami szép eredményeket hozott. Hozzátette, hogy a cél érdekében összefogott a város, és az évek alatt sokan váltak részeseivé a programnak valamilyen módon. Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott a Jópont Alapítványnak is, amiért támogatta a nemes ügyet azzal, hogy kézműves agyagfészkeket ajánlottak fel a Fecskebarát Fehérvár programhoz.
 
Csete Gábor, a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője elmondta, hogy a Tóparti Gimnáziumnál a munkálatok végig fecskebarát szemmel zajlottak, az épületen levő fecskefészkeket a téli időszakban, hatósági engedéllyel távolították el. A hatóság előírt 56 műfecskefészket a leszedettek helyett, de ezeket nem az épületre rakták ezúttal. „A Tisza-tónál is helyeztek már ki ilyen jellegű fecskehotelt, úgy gondoltuk, hogy érdemes kipróbálni Fehérváron is. Ez a megoldás azért is praktikus, mert nem kell az új födémre elhelyezni a fészkeket.” – tette hozzá. A „hotelnek” optimális helyet találtak a tó partján, ahol a közvetlen közelben van a fecskék táplálkozó és sarazó területe. A Csónakázó-tónál jelentős számú állomány él, a kolóniáknak egyszer kell idetalálni és akkor itt is maradnak hosszú időre. Csete Gábor elmondta, hogy a fecskehotel alsó részére kiegészítő táblákat is tesznek majd a fecskékről és a fecskevédelemről, illetve kiegészítő madárodúkat is kihelyeznek egyéb fészkelő énekesmadarak számára.
 
Csete Gábor hozzátette, hogy sokszor éveket kell várni, hogy a fecskék beköltözzenek egy ilyen kihelyezett fészekbe, általában a molnárfecske és a füstifecske használja ezeket. A Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy ahol a fecskék megtelepednek, ott tűrjük meg őket és segítsük őket, mert drasztikusan csökkent a száma ezeknek az állatoknak, számunkra pedig nagyon hasznosak, mert elsősorban szúnyogokkal táplálkoznak.
 
A fecskevédelemmel kapcsolatos minden részletes információ megtalálható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján: https://mme.hu/fecskevedelem.
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
Szöveg: Gáspár Péter
Fotó: Ostorházi Helga
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.