Élettel telik meg Rác utca – szombaton rendezik a 20. Tűzzel-Vassal Fesztivált

2024.06.17. 14:58
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. június 17. (hétfő) 
Részletek ITT és ITT
 
 
 
 
 
Jubilál a Tűzzel-Vassal Fesztivál, június 22-én, szombaton immár huszadik alkalommal rendezik meg Székesfehérvár egyik legnépszerűbb nyári programját. Rekordszámú, összesen 88 késes és kovácsmester érkezik az ország minden pontjáról, így már nem csak a Rác utcát, hanem idén először a Szúnyog utcát is elfoglalják. A 9 órakor kezdő megnyitó után bemutatókkal, kiállításokkal, egész napos vásári forgataggal, színpadi programokkal, nyitott portákkal és finom falatokkal várnak szeretettel minden korosztályt! A belépés ingyenes!

A 20. Tűzzel-Vassal Fesztivált a Fehérvári Kézművesek Egyesülete és a Magyarországi Kovácsmíves Céh szervezi, az előkészületek már tavaly október-novemberben elkezdődtek. A 88 résztvevő mester között vannak évek óta visszatérőek és fiatal, új szereplők is.

Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnöke a beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, a 20 évvel ezelőtti induláskor az volt a céljuk, hogy a kihalóban lévő késes és kovács mesterségeket megőrizzék. Az első fesztiválon mindössze 7 mester vett részt, azóta évről évre egyre többen és többen vannak. Ezeket a szakmákat iskolarendszerben változatlanul nem képzik, a fiatalok az idősektől tanulnak, így megvan a remény arra, hogy lesz utánpótlás.

A fesztivált dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitja meg 9 órakor a Szerb-Ortodox Templom udvarán, majd a résztvevők átvonulnak a Kézművesek Házához, melynek kapujára felszögelik a fesztivál emléktábláját. Újdonságként 10.00 órakor a Rác utca 13. szám alatti portán nyitják meg az első alkalommal meghirdetett Fém a fémmel pályázat kiállítását.

Négy helyszínen tartanak kovácsolási bemutatókat – három mester a Rác utcai becsatlakozásoknál, egy pedig a Szerb Ortodox Templom kertjében várja az érdeklődőket. A férfiak, a hölgyek és asszonyok, illetve a gyermekek is megtalálják a maguk kikapcsolódását és vásárfiáit.

Sándorovits László, a Székesfehérvári Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy régen a Palotavárosban nagyon sok mester – kovács, parkolókovács, kalapkészítő, pékmester, cserepes, bőrkikészítő stb. – volt, szervezőként nekik szeretnének emléket állítani az Egyesülettel közösen. Most szombaton a templomkertben hagyományos szerb ételek büféjével várnak mindenkit, nyitva lesz a templom, ahol több alkalommal idegenvezetést tartanak, 15 órakor a Rozmaring Szerb táncegyüttes lép színpadra, majd 18.30 órakor a Múzeumok Éjszakája keretében a szentendrei Jávor szerb ortodox kórus koncertje következik.

Takáts Zoltán, a Magyarországi Kovácsmíves Céh atyamestere elmondta, szervezetük egyesületként működik 1989 óta, a céh elnevezést hagyománytiszteletből vették fel. Balinka településen van a központjuk, céljuk, hogy a kihalófélben lévő kovácsmesterséget tanítsák és megőrizzék. A fesztivál keretében, a templomudvarban versenyt szerveznek a profiknak és külön a közönség tagjainak is: egy 30 cm hosszú, 10X10 milliméteres, hevített vasdarabot kell minél hosszabbra nyújtani 3 perc alatt. Szeretettel várják majd a jelentkezőket!

Viza Attila palotavárosi önkormányzati képviselő köszönetét fejezte ki az Egyesületnek Székesfehérvár egész közössége, kiemelten a palotavárosiak nevében azért, hogy hűen őrzik a hagyományokat az Europa Nostra-díjas Rác utcában. Ez reményt ad arra, hogy a polgárok felismerjék és érezzék, milyen értékes környezetben élnek. Akik pedig vendégként ide jönnek, jó hírét keltik Fehérvárnak szerte az országban.

A részletes program megtalálható a Fehérvéri Kézművesek Egyesülete honlapján és Facebook oldalán. A szombati eseményre díjtalan a belépés.

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.