A hagyományőrzők új generációja – a Pusztinai Kakasok muzsikáltak a Városházán

2024.08.07. 20:09
SAJÓKÖZLEMÉNY - 2024. augusztus 7. (szerda) 
Három év kihagyás után rendeztek újra csángó estet.      Galéria  
 
 
 
 
 
 
Három év kihagyás után ismét rendeztek csángó estet a székesfehérvári Városházán. Ezúttal fiatal hagyományőrzők egy ismert csapata, a Pusztinai Kakasok nevű zenekar lépett fel a Díszteremben, és adott ízelítőt a páratlan csángómagyar népi muzsikából. A város nevében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte a fellépőket, az est tánccal zárult a Városház téren.


A Pusztinai Kakasok együttes 2019-ben jött létre a Pusztinai Magyar Házban, ahol a Magyar Örökség- és Európai Polgár-díjjal kitüntetett csángómagyar népdalénekes, Nyisztor Ilona szárnyai alól nőttek ki a tagok. A nevet is ő adta nekik, történt ugyanis, hogy a fiatalok igen sokat “kakaskodtak”, azaz veszekedtek, innen ered az elnevezés. A zenekar tagjai korábban rendszeres résztvevői voltak a székesfehérvári Önkormányzat nyári táborainak. Immár fiatal felnőttként küldetésüknek tekintik, hogy a csángó kulturális örökséget, a hagyományokat felélesszék, éltessék és felelősséggel továbbadják azt.

A Pusztinai Kakasok egyik alapítója Bálint Robert, aki a Duna Televízió Fölszállott a páva tehetségkutató műsorának díjazottja lett. Idén csatlakozott a csapathoz Veres Mihaela, aki Pusztinából származik, most végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a PTE BTK Néprajz-Kulturális antropológia szakán folytatja tanulmányait. A Kakasok küldetésüknek tekintik, hogy a csángómagyarság szívében, lelkében élő tisztaságot, őszinteséget és erőt megmutassák és továbbadják.

A Városháza Dísztermében rendezett estet a Magyar Himnusz és a Csángó Himnusz közös eléneklésével indította az együttes és a közönség.

Székesfehérvár Önkormányzata nevében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, Pusztina egyedülálló abban, hogy a mai napig az egész falu megőrizte csángómagyar identitását, a katolikus hitet, és az ott élők a csángómagyar nyelvet használják maguk között.  A falu védőszentje Szent István. A település lakóinak jellemzően kiemelkedően jó a zenei hallásuk, így a dallamokon, a muzsikán keresztül is könnyebben őrzik a nyelvüket. Erre építette Nyisztor Ilona a pusztinai gyermekek nyelvi fejlesztését is, és ez tette lehetővé, hogy kultúrájuk bemutatásával a Kárpát-medencén túlra is eljussanak. Nagy öröm, hogy Székesfehérvár városa is hozzájárulhat ehhez a hagyományőrző munkához.

A Pusztinai Kakasok főként a településükről, illetve környékbeli falvakból, többek között Klézséről és  Lészpedről származó dallamokkal, énekekkel örvendeztették meg a fehérvári közönséget. A dalok, dallamok jellemzően több évtizeddel ezelőtt a feledés homályába vesztek, ám a gyűjtéseknek köszönhetően fennmaradtak és most újjáélednek.

Az esten közreműködött Bálint Róbert (furulya, kaval, tilinkó, ének), Beta Narcis (furulya, kaval, ének), Veres Mihaela (ének, hulyoktatás, tánc), Korsós Kinga (koboz) és Vellner Balázs (dob). A program közös belvárosi tánccal zárult. A fiatalok ezután Budapesten, majd Jászberényben folytatják magyarországi turnéjukat.

 


 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika 
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.