Gaál János idén nyolcvan esztendős, amelyből fél évszázadot emlékmentéssel töltött, fölelevenítette a templomi mennyezetfestés több száz éves hagyományát. Pályáját vésnökként kezdte, ezt követően került restaurátorként a Néprajzi Múzeumba. Mint vallja: a múzeumban töltött 33 esztendő a magyar kultúra és múlt még megmaradt emlékeinek helyreállítása (sok esetben megmentése), egy másik tevékenységem pedig a határokon átívelő, a nyelvi, kultúra sorsközösségként megélt, egységes magyar nemzethez elkötelezetten tartozás jegyében telt. Számomra az e közösséghez tartozás az e közösségnek tartozást jelenti, mert a közösségtől kapni jó, visszaadni kötelesség.

 

A múzeumi főrestaurátor, bútorfestő, népi iparművész, a Népművészet Mestere most Emlékvagyonunk végtelen című, gyönyörű kiállításával érkezett Székesfehérvárra. Diplomamunkájának témája a kalotaszegi Kispetri református templom két festett mennyezetkazettájának restaurálása volt. Számos alkotása található templomokban, iskolákban magánlakások és házak belső tereiben szinte az egész Kárpát-medencében, határon innen és túl.

 

„Mivel sok helyen utaztam a Kárpát-medencében, a régi Magyarország területén, így sok értékkel találkoztam, és ha egyszer megfogja valami az embert, attól szabadulni nem tud. A nyolcvan évemből ötven ezek között az emlékek között, ezek megmentésével telt.” – meséli Gaál János. Mint mondja, ki-ki a maga lehetőségei szerint teremt értéket, a költő a gondolataival, ő a restaurátoreszközeivel. Több kiállításon volt lehetősége bemutatkozni, ezeken próbálta a művészeti ágak összekapcsolásával is kifejezni gondolatait. A motívumkincseket festve bemutató alkotások mellett a kis, kazettás motívumokból például kereszt formájú installációt állított össze, amelyet egy-egy odaillő versrészlettel tett még érthetőbbé.

 

Fontosnak tartja, hogy minden lehetséges formában őrizzük a múltat, annak jelképeit és értékeit. Ennek egyik módja ezen emlékek bemutatása, felhívva a figyelmet arra, hogy léteznek és a Kárpát-medencében járva még sok helyen személyesen is felfedezhetik ezeket a téma iránt fogékony emberek.

 

A kiállítás szombati megnyitóján Dr. Juhász Katalin etnográfus, népdalénekes és Szabó Zoltán etnográfus, népzenész működött közre. A tárlat ingyenesen látogatható szeptember 14-ig a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában.

 

 

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

 

Szöveg: Stettler Zsuzsanna

Fotó: Simon Erika