Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig este 8 óráig látogatható az Osszárium

2024.08.13. 21:37
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. augusztus 13. (kedd)
 
 
 
 
 
 
Ünnepélyes keretek között nyitották meg a hajdani uralkodóink földi maradványait őrző Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben. A hagyományos esemény keretében tiszteletadás mellett a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait is. A Nemzeti Emlékhelyen ingyenesen látogatható az Osszárium augusztus 20-ig, mindennap 9 és 20 óra között.

 

Városunk szép hagyományaként a Szent István Király Múzeum minden évben a Székesfehérvári Királyi Napok keretében nyitja meg a királyaink és nemzeti nagyjaink földi maradványait őrző csontkamrát a nagyközönség számára. Az ünnepélyes megnyitó kezdetén az emlékező fehérváriak a Szent Efrém Férfikar előadásában hallhatták Liszt Ferenc: Mihi autem adhaerere című művét. Az idei évben dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem megbízott rektora mondott ünnepi beszédet, amelyet egy idézettel kezdett az 1938. augusztus 13-án felvett jegyzőkönyvből, amely a a székesfehérvári Bazilika téri ásatások területén, az itt feltárt sírok csontvázleleteinek végleges sírba helyezése alkalmából készült.

„Amikor megnyitjuk az ország legszentebb nemzeti emlékhelyén az Osszáriumot, a hely szelleme arra kötelez bennünket, hogy emlékezzünk. Fejet hajtsunk őseink dicső tettei, nemzetünk, városunk történelmi emléke előtt. Emlékezzünk első szent királyunkra, aki népünket a kereszténység útjára vezette. Emlékezzünk a magyarság azon félezer éves történelmére, amely Székesfehérvárt a nemzet szakrális fővárosává emelte, mert ehhez a városhoz kötődik az uralkodás alfája és az emberi lét omegája, egyben annak teljessége is.” Dr. Vizi László Tamás hozzátette, az Osszárium a hely szellemét idézve a múltat összekapcsolja a jelennel és üzen a jövőnek. Emlékeztet a magyar múlt dicső évszázadaira, de arra is, hogy nemzeti történelmünket, városunk nemzeti küldetését ismernünk kell. A jövő nemzedéket a múlt sikereire, eredményeire, de hibáira is emlékeztetni kell, fel kell vértezni őket a tapasztalatokkal, mert csak így lesznek képesek megérteni és megfontoltan a nemzeti érdekeket mindenek fölé helyezni és alakítani a jelent. „Merítsünk erőt itt nyugvó királyaink cselekedeteiből, államszervező munkásságukból! Becsüljük meg és legyünk büszkék arra, hogy magyarok és fehérváriak vagyunk! Bíztassuk arra honfitársainkat, hogy legyen Székesfehérvár immáron a nemzet történelmi fővárosa, az itt koronázott és eltemetett királyok nyughelye, nemzeti zarándokhely, ahova minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia.” – hangsúlyozta a történész.

Az ünnepi gondolatokat követően a Szent Efrém Férfikar előadásában a Laudemus virginem című középkori himnusz hangzott el, majd a hagyományokhoz híven a vármegye és a város vezetői, tisztségviselői, a fegyveres és rendvédelmi szervek képviselői, valamint civil szervezetek és a fehérváriak idén is egy-egy szál virággal tisztelegtek királyaink emléke előtt a Nemzeti Emlékhelyen az Osszárium megnyitásán.

Az ünnepségen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.