A térre beérkező zenekarok a találkozó nyitányaként közösen tisztelegtek az esemény névadója, Fricsay Richárd alezredes, zeneügyi igazgató emléke előtt a Magyar vér indulóval, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte az esemény résztvevőit. Felidézte, miként vált a fesztivál a Székesfehérvári Királyi Napok részévé, és lett az egyik legkedveltebb és legtöbb nézettséget hozó programja. Öt évvel ezelőtt egy olyan könnyűzenei feldolgozást hallhatott a közönség, amelynek megosztása a közösségi oldalon akkora népszerűségnek örvendett, hogy néhány óra alatt több tízezres megtekintést produkált. A Ruff Tamás őrnagy által készített Depeche Mode válogatás mára több mint egymillió valós megtekintésnél jár. A polgármester reményét fejezte ki, hogy idén is sok meglepetésben lesz része a közönségnek és még több tapsban, elismerésben a zenekaroknak.

Kása István ezredes, a Székesfehérvár Helyőrség parancsnoka megnyitóbeszédében megemlékezett az esemény névadójáról. Mint mondta, Fricsay Richárd a magyar katonazene emblematikus személyisége, akinek életműve napjainkig meghatározza a katonazenekarok helyét és szerepét a Magyar Honvédségben. 1897 októberében érkezett Székesfehérvárra, ahol megszervezte a székesfehérvári 5. honvédkerület zenekarát, és elhivatottságának köszönhetően a város zenei élete is fejlődésnek indult. 1898-ban bemutatott első nagy sikerű koncertje már jelezte, hogy sikeres volt a kapcsolatteremtés a város zenei életéhez és polgáraihoz. A tehetséges fiatal karmester a városban példaértékű kulturális életet teremtett, ápolta a magyar zenei hagyományokat, létrehozta a városban a zeneiskolát és a városi dalárdát. Kása István ezredes örömét fejezte ki, hogy az elmúlt tíz fesztivál során a magyar katonazenekarok színe-java fellépett Székesfehérváron. A helyőrségparancsnok hozzátette, ez a fesztivál remek lehetőség nyújt arra is, hogy katonazenészeink megmutassák sokszínű zenei tehetségüket. 

A köszöntőket követően szakalaki bemutatókkal folytatódott a műsor. A zenekarok egymás után „foglalták el” a teret és csillogtatták meg tudásukat az indulóktól a ’80-as, ’90-es évek popdalaiig. Volt dobpárbaj és a profik elismerését is kivívó, kánkánt járó táncosok. A közönségre sem csak a tapsot bízták, volt, akit felkértek táncolni, és a fehérvári zenekar tagjai a Nincs kettő négy nélkül filmből jól ismert Mississippi Dream dallamaira ritmusos lépésekkel követték szólót játszó szaxofonosukat, aki – a hitelesség kedvéért – mint Bud Spencer, még a törölközőt is a nyakába tette. 

A bemutatók után ismét a térre vonult mind a négy együttes, és az összevont zenekar az elmúlt tíz év Fricsay Fesztiváljainak legnépszerűbb műsorszámaiból kötött színes csokrot nyújtotta át a közönségnek. Elhangzott Julius Fucik: Florentiner Marsch, Kodály Zoltán Hári János daljátékából a toborzó, amelyben szólót énekelt Rezsnyák Róbert operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze. A könnyedebb műfajban Szomor György előadásában szólt egykori zenekara, a Moho Sapiens Angyalbőrben című slágere, és nagy siker aratott Frank Sinatra – Paul Anka: My Way dala. Természetesen nem hiányozhatott a csokorból a korábban említett Depeche Mode For Band sem. A X. Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztivált Máté Péter slágere, a Zene nélkül mit érek én zárta, amelyben a fehérvári Vajda Ferenc főtörzsőrmester énekelte a szólót.

A fesztiválon készült fotók letölthetőek a Galériából.