Lovagok napja a Belvárosban – idén is éles küzdelmeket láthattak a nézők

2024.08.17. 18:18
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. augusztus 17. (szombat)
 
 
 
 
 
 
Középkori hangulatba csöppenhettek szombaton a Belvárosba látogatók a Lovagok napján. Délután a Szent István Tornán idén is hagyományőrző, tapasztalt, profi bajvívók mérettették meg magukat a fehérváriak szeme láttára, és ki-ki a maga városrészéért is szurkolhatott. A nézők nemcsak egyedi ruházatokat és korhű fegyverzeteket láthattak, hanem éles, valódi küzdelmeket is.
 
 
Szombaton a Lovagok napján felelevenedtek az ország történelmi fővárosának középkori hagyományai. A szombati rendezvényen egész napos kézműves foglalkozásokkal várták a családokat, akik kipróbálhatták a középkori mesterségeket és a középkori játékokat is. A Szent István Király Múzeum Küllő és rozetta című múzeumpedagógiai foglalkozásán a középkori egyházi építészet egyik legizgalmasabb vívmányát, a rózsaablakot készíthették el a vállalkozó kedvűek a Nemzeti Emlékhelyen, ahol középkori társasjátékon is részt lehetett venni.
 
Volt interaktív harcművészeti bemutató is a Városház téren az Ars Ensis Egyesület jóvoltából, a Nemzeti Emlékhelyen pedig a Jelenetek Imre herceg életéből című előadást mutatták be Matuz János rendezésében. A Lovagok napja a Viadalmenet középkori seregszemlével folytatódott, délután pedig bemutatkoztak a lovagok a Városház téren, majd megkezdődtek a II. Szent István Torna küzdelmei.
 
A különböző városrészek lovagjai karddal és pajzzsal, egymást nem kímélve harcoltak a Városház téri "ringben" a II. Szent István Torna küzdelmei során. A lovagi torna előtt Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója köszöntötte a versenyzőket és a nézőket, akik idén sem megrendezett küzdelmeket, hanem valódi, teljes erőbedobással küzdő versenyzőket láthattak. A lovagok a fülledt melegben több mint 30 kg-os páncélban, középkori fegyverekkel harcoltak. A küzdelmek közül kiemelkedett a Feketehegy - Ráchegy párharc, Cseke András és Újvári Ádám szinte vérre menő, agresszív párharccal vívta ki a nézők hangos elismerését, többször nem csak a kardok sújtottak le, hanem az acélöklök is. Ami a további városrészeket illeti, a Belvárost Tóth Tamás, a Búrtelepet Bányai Ádám, Felsővárost Soós Barnabás, Maroshegyet Varga Gábor, Öreghegyet Tompits Gergely, Palotavárost pedig Bús Astarott képviselte.
 
A buhurt nem hagyományőrzés és nem is egy látványos show-műsor, hanem modern sport. A hagyományőrzéssel szemben a buhurtnál a küzdelmen van a hangsúly, de a felszerelések itt is autentikusak: a sportolón lévő felszereléseknek egy korszakból, harminc éven belülről kell származniuk. De nem az autentikusság az elsődleges cél, hanem a páncélos full-kontakt küzdelem. Semmilyen koreográfia vagy előre begyakorolt mozdulatsor nincs benne: itt a harcosok tényleg megütik egymást. Az éles küzdelmek ezúttal is kivívták a közönség elismerését, a fehérváriak a Városház téren hangosan buzdították a lovagokat és ki-ki a maga városrészéért szoríthatott.
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
  
Szöveg: Gáspár Péter
Fotó: Simon Erika
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.