Középkori forgatag három napon át a Belvárosban

2024.08.18. 13:51
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. augusztus 18. (vasárnap)
 
 
 
 
 
 
 
 
Kora délelőttől kikiáltók, zenészek és gólyalábasok, a rendre vigyázó kisebb őrseregek hangos vezénylésétől volt hangos a Belváros. A Székesfehérvári Királyi Napok keretében három napon át a középkori város mindennapjaiban merülhet el a Fő utcán sétáló, a Városház tértől a Zichy ligetig. A Koronázási Ünnepi Játékok mesével, koncertekkel, játékokkal, mesterségbemutatókkal, jósokkal és boszorkányokkal várja a látogatókat augusztus 20-ig.

A reggeli órákban az asszonyok hatalmas kosarakkal, benne a mosott ruhával érkeztek a Városház térre, és hangos pletykálkodás közepette teregették ki azt a középkori város épületei előtt kihúzott kötélre. A kocsmáros kitette az asztalokat, padokat, majd cégérét, a finom, Somló-hegyen termett s a felette repülő sárkányok leheletétől kissé füstös ízű borocskát tartalmazó hordót is. A népek egyre csak jöttek minden irányból, s igyekeztek segíteni a jó atyafiaknak beindítani a munkára váró seprűket, vagy éppen eldönteni, ki is lesz a gyermeket kerekeken gurító eszközök közötti verseny győztese. Nem maradt el a fizetség sem: hálából megmosdatták őket, hogy tiszták legyenek a közelgő ünnepre. A Szabad Színháznak köszönhetően idén is részesei lehetünk három napon át a piaci perpatvarok, vásári életképek, pergő nyelvű kofák, korhely komédiások és dévaj mutatványosok mindennapjainak a Városház téren. Vasárnap és hétfőn 18.30 órától a Pannon meséken át ismerkedhetünk a térség középkori életével is.

A Fő utcán haladva az árusok között hangos kalapácsolás és a fújtató hangja hívogatja az érkezőket, a kovácsműhely és a pénzverde örömmel fogadja a segítő kezeket. A Szent István Király Múzeum Díszudvarán a katonaládákba tekinthetnek be az érdeklődők, akik akár fel is próbálhatják a különböző korok uniformisát. A Szent János közbe csak azok térjenek be, akik tudni szeretnék, mit tartogat számukra a jövő, melyre kocka és kártya segítségével derül fény a jósoknak és bosziknak köszönhetően.

A Mesetérre, azaz az Országzászló térre betérve apró hercegnőkkel, királykisasszonyokkal, hadapródokkal is találkozhatunk, de a játékos kedvű felnőttek is ki-, azaz felpróbálhatják a királyi öltözéket, belebújhatnak az udvarhölgyek ruháiba. A délelőtt 11 órakor kezdődő meseelőadások sorát Barna Zsombor Vitéz László menyecskét keres bábműsora indította, nagy derültséget keltve a nézők között. Ma 16 órától a Zsebtengerre szállhatnak kicsik és nagyok a Rutkai Bori Bandával, de régi gyerekjátékok, kézműves foglalkozások és mesterségbemutatók is várják a térre betérő családokat. Az óriásbábok három napon át ugyancsak az Országzászló téren fogadják az „alattvalókat”, az érdeklődők közelebbi ismeretséget is köthetnek velük, ha kipróbálják az Árpád-házi ágbogozót és Az Árpád-háziak nyomában című játékot.

A város békéjére és a közbiztonságra is roppant figyelmet fordító I. András Lovagrend tagjai hiába járőröztek, egyetlen tolvajt sem csíptek el a reggeli őrjáratuk során, miközben a hagyományőrző csapatok táborába igyekeztek a Zichy ligetbe. Az ideérkezők betekintést kaphattak a középkori harcászatba, ki is próbálhatták azt. A barokk látványkonyhában délelőtt már gyúrták a lepényke tésztáját, hogy aztán a platnin megsütve finom tejföllel, szalonnával, hagymával tálalják az uraság asztalára. A régizene együttesek itt és a Belváros több helyszínén muzsikálnak a három nap alatt, és szokás szerint a ligetben kap helyet a gyerekek nagy kedvence, a lovagi torna akadálypálya is.

A Koronázási Ünnepi Játékok pontos programja elérhető a https://fehervariprogram.hu/event/kuj-240818/ oldalon.

A helyszíneken készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.