Összefogás a Piski csata emlékhelyének méltó megújításáért

2024.09.01. 14:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. szeptember 1. (vasárnap) 
 
 
 
 
 
 
 
Az 1848-49-esforradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, a Szent László Alapítvánnyal együttműködve gyűjtést szervez a Piski Csata Emlékművének újraállítására. Szeretnék a szabadságharc egyik leghíresebb és legvéresebb csatájának emlékét megőrizni, és az ütközet mintegy ezerötszáz hősének emléket állító kőoszlopot újraállítani.


A Szent László Alapítvány eszméje Böjte Csaba testvértől származik, céljuk a pusztuló erdélyi nemzeti kulturális és történelmi örökség megőrzése és megismertetése.

A sajtótájékoztatón Böjte Csaba, a Szent László Alapítvány képviseletében elmondta, hogy közel húsz éve vásárolta meg a Szent László Alapítvány Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén. Most az 1849. február 9-én zajlott piski csata helyszínét szeretnék emlékhellyé alakítani, ezért már megvásárolta az alapítvány a Dévához közeli területet és a rajta álló hajdani csárdát. A Piski csata Trianon után lerombolt emlékművének felállítása azonban meghaladja az anyagi lehetőségeiket és ezért szeretnék összefogással újra felállítani az obeliszket.

Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének nevében Görög István elmondta, kiemelt feladatnak tekintik azt, hogy a szabadságharc eseményeire emlékezzünk. Mint mondta annak idején ezért jött létre a Pákozdi Katonai Emlékhely is. „Nagy fontosságú ütközete volt a szabadságharcnak a Piski csata, ami egy egész napig tartott és rengeteg áldozatot követelt. Az emlékmű most az ismeretlenségből visszakerül a helyére és hirdeti majd a Piski csata jelentőségét.” Görög István kiemelte, hogy a HTBK-val örömmel fordultak Székesfehérvár Önkormányzatához és sikerült is támogatókra találniuk, szeptemberben, a honvédelem hónapjában pedig a Pákozdi Katonai Emlékhelyen is gyűjtést folytatnak.

Székesfehérvári Egyházmegye nevében Spányi Antal megyés püspök arról beszélt, hogy amikor az 1848-49-es szabadságharcról tanultak az iskolában, az egyfajta ünnepi alkalom volt. „Ennek a szabadságharcnak egyik kiemelkedő csatája a Piski volt. Az elesett katonák emlékére obeliszket állítottak, melyet ledöntöttek és most előkerült. Remélhetőleg sikerül előteremteni a forrást a felállításához, hogy méltó emléke legyen az ott elesett honvédeknek. Fontosak ezek a történelmi események és a katolikus egyház szívesen áll a mostani kezdeményezés mellé.”

Emlékezni kötelességünk és közös felelősségünk erre nevelni a gyermekeinket

Az összefogás fontosságát hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester, továbbá azt is, hogy van közös célunk és szándékunk . Kiemelte, hogy Fehérvár is hozzájárul a kezdeményezéshez. „Ebben az összefogásban Székesfehérvár azért is vesz részt, mert a nemzet egyik történelmi fővárosa. A városnak pedig van feladata és felelőssége is, határon innen és határon túl a magyarság történelmében fontos helyek támogatásában.” Beszélt arról is, hogy a napokban Gyergyószentmiklóson, a Gac-hegy oldalában emlékezik meg a város arról a 159 székesfehérvári honvéd katonáról, akik ott vesztették életüket 1944. szeptember elején.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója elmondta, hogy nem csak anyagilag, hanem szakmai munkával is segítik majd az emlékmű újra felállítást. „Ez egy olyan feladat, amivel példát adhatunk másoknak, de szeretnénk a saját magunk anyagi eszközeivel is hozzájárulni az emlékmű újra felállításához.”

A tájékoztató után a Szent István király Székesegyházban mutatott be szentmisét Spányi Antal püspök és Böjte Csaba ferences szerzetes. A szentbeszédet pedig Böjte Csaba atya tartotta vasárnap délelőtt. 

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg: Bácskai Gergely 

Fotó: Simon Erika 

 



 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.