Kulturális Örökség Napjai Székesfehérváron – a Városháza is megnyitotta kapuit

2024.09.21. 20:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. szeptember 21. (szombat) 
 
 
 
 
 
 
Idén is csatlakozott Székesfehérvár városa a Kulturális Örökség Napjai országos kezdeményezéshez. Több közintézmény, közgyűjtemény kínált programokat a különleges alkalomra, és hagyományosan megnyitotta kapuit Székesfehérvár legfontosabb középülete, a Városháza is, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester részvételével zajlott vezetett séta.


A Kulturális Örökség Napjai programsorozat alapötlete 1984-ben Franciaországban született meg. Ekkor indították útjára a Történelmi Műemlékek Nyílt Napját, melynek keretében egy hétvégére megnyitották a sok érdeklődőt vonzó, ám egyébként zárva tartó műemléképületek kapuit. Magyarország 1999-ben csatlakozott a nemzetközivé szélesedett kezdeményezéshez azzal kiegészítve, hogy nálunk minden évben egy-egy központi téma köré szerveződnek a programok.

A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat idei témája az utak-kapcsolatok-hálózatok, amely a közlekedéshez kapcsolódó helyszínek bemutatása mellett alkalmat kínál arra, hogy bemutassák egy-egy közösség kulturális és vallási kapcsolatait.

Szeptember 21-én, szombaton a Szent István Király Múzeum, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, továbbá a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum rendhagyó sétát szervez „Zarándokutak, búcsújárás Székesfehérváron egykor és ma” címmel. Az örökségnapok állandó résztvevője a Rác utcai Szerb Ortodox templom, amely a hétvége mindkét napján nyitva tart 10 és 17 óra között:

Nyitott Városháza is várta a résztvevőket szombaton 18 órától, a programra mintegy harmincan voltak kíváncsiak. A vezetett séta alkalmával dr. Cser-Palkovics András polgármester és Kulcsár Marianna idegenvezető kalauzolták a vendégeket, és mutatták be Székesfehérvár legfontosabb középületét. Beszéltek az épületegyüttes történetéről, az itt található műalkotásokról, a város történelme, története szempontjából fontos tárgyakról. Az érdeklődők láthatták a Városháza átépítéséről összeállított, emeleti fotókiállítást, továbbá a koronázási palástról készült olajfestmény másolatát, melyet – mint elhangzott – szándékai szerint szeretne megvásárolni a város. Bemutatásra kerültek továbbá a koronázási ékszerek hiteles másolatai, Aba-Novák Vilmos festőművész alkotásai, a Városháza Díszterme, a polgármesteri iroda és a kistanácsterem is.

A KÖN programjai szeptember 22-én, vasárnap is folytatódnak Székesfehérváron. 15.00 órakor az Alba Plaza mellől Domány Adél művészettörténész vezetésével indul belvárosi séta, melynek során városunk szakrális kisemlékeit, köztéri szobrait, domborműveit, épületdíszeit ismerhetik meg az érdeklődők.  A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a domany.adel@szikm.hu címen lehet. Az eseményen maximum 50 fő vehet részt.

Izgalmas sétára invitálja a Szent István Király Múzeum is a látogatókat szeptember 22-én, vasárnap 16.00 órai kezdettel. A résztvevők a Múzeum Fő utcai épület egy olyan részét, az egykori jezsuita kolostor főlépcsőházát és a lorettói litánia falképes megjelenítését   ismerhetik meg, amely a nagyközönség számára csak ritka alkalmakkor látogatható. A program regisztrációköteles, jelentkezni a marketing@szikm.hu címen lehet. Az eseményen legfeljebb 30 fő vehet részt.

A Kulturális Örökség Napjain a Szent István Király Múzeum aktuális időszaki és állandó kiállításai kedvezményes, 50 százalékos belépőjeggyel látogathatók.

A Kulturális Örökség Napjainak részletes fehérvári programja a www.fehervariprogram.hu honlapon olvasható, a szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják


 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


–    Vége –

 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika, Kiss László 



 

 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.