Ipari és műszaki örökségek jövőjével foglalkozó, kettős konferenciának adott otthont az Alumíniumipari Múzeum

2024.10.04. 13:30
 SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. október 4. (péntek)
 
 
 
 
 
A hagyományos bányász-kohász gasztrokultúra, az ipari örökségeket bemutató túraútvonalak tervezése és a múzeumok fejlesztési lehetőségei álltak annak a konferenciának a fókuszában, amelyet pénteken délelőtt egy új, geológiai kiállítással nyitottak meg az Alumíniumipari Múzeumban. Az országos találkozó résztvevőit Székesfehérvár nevében Lehrner Zsolt önkormányzati képviselő köszöntötte.
 
 
 
„Ipari örökség az ország és Európa szinte minden településén található, nem véletlen, hogy európai szinten is az Ipari Örökség Kulturális Útnak van a legtöbb tagja, helyszíne. A mostani konferenciasorozattal a célunk az, hogy segítsük, fenntartsuk a tapasztalatcserét a legkisebb szereplők és a legnagyobb múzeumok között, hiszen van, hogy egy kistelepülés egy-két tárggyal őriz egy nagyon fontos ipari örökséget, és van például a Műszaki és Közlekedési Múzeum, ami többtízezres, hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik. Meggyőződésem, hogy mindenki tanulhat mindenkitől, ezekre a beszélgetésekre is alkalmat ad a mostani konferencia.” – fogalmazott kérdésünkre Domonkos Csaba, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ipari Örökség Főosztályának vezetője. Hozzátette, az ipari örökség szerves részét képezik a bányászati, kohászati emlékek, a hagyományőrzés, így nem véletlen, hogy összevont találkozóként szervezték meg a Magyarországi Bányászati Múzeumok és Kiállítóhelyek Konferenciáját és a II. Országos Ipari Örökségvédelmi Konferenciát.
 
A Múzeumok Őszi Fesztiváljához kapcsolódó rendezvényt – amelynek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum égisze alá tartozó székesfehérvári Ipartörténeti és Alumíniumpari Gyűjtemény adott helyet – Székesfehérvár nevében Lehrner Zsolt önkormányzati képviselő nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a város jelenében és jövőjében, gazdasági fejlődésében komoly szerepet tölt be az alumíniumipar. A múzeumtól pár léprésre található az 1941-ben alapított Köfém Hengermű-Öntöde. A cégcsoport pedig, amely az egykori Köfémből nőtte ki magát és Magyarországon egyedülálló alumínium-feldolgozó gyárként sikeresen működik, Székesfehérvár gazdaságának fontos alappillérét jelenti. Az elmúlt több mint nyolc évtizedben négy generáció életének volt meghatározó része a vállalat, mint ahogy ma is sokakat foglalkoztatnak. Lehrner Zsolt felidézte az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar Geoinformatikai Intézetében ápolt selmecbányai hagyományok fontosságát, majd az ország számos pontjáról érkezett vendég figyelmébe ajánlotta a város más múzeumait, így például a Szent István Király Múzeum közelmúltban megújult Rendház épületét és a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontját.
 
A szakmai program résztvevőit Batizi Zoltán, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum múzeumszakmai és tudományos főigazgató-helyettese köszöntötte, aki hangsúlyozta, az alumíniumipari gyűjtemény célja, hogy a látogatóknak érdekes, de egyben hiteles képet adjanak az alumíniumgyártásról. Kiemelte az itt dolgozó kollégák igyekezetét és az önkéntesek munkáját, valamint megköszönte Székesfehérvár Önkormányzatának folyamatos együttműködését, támogatását.
 
Mednyánszky Miklós, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Történeti és Múzeumi Bizottságának elnöke felidézte, hogy a bányák bezárásával számos bányamúzeum is nehéz helyzetbe került, ám szerencsére a legtöbb helyen az adott település lakói összefogva megmentették és fenntartják a páratlan emlékeket bemutató, kis falvakhoz kötődő múzeumokat.
 
A köszöntők után nyitották meg a Dékán Péter által összeállított „Ásványország virágai” című állandó kiállítást, amely az ásványok, féldrágakövek csodálatos világába kalauzolja a látogatókat. Különlegessége, hogy a bauxit különböző fajtáit kézbe is vehetik az érdeklődők.
 
 
 
A rendezvényen készült képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
                                                                                        – Vége –
 
 
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Házi Péter
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.