Évtizedek óta hagyomány, hogy a gyermekápolással foglalkozó szakemberek számára kétévente találkozót szerveznek, ahol a legfrissebb technikák megismerésén túl a saját tapasztalatok, illetve a tudományos tevékenységek, érdekes esetek megosztására is lehetőség nyílik – tudtuk meg Dr. Andavölgyiné Tóth Mártától, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermek Osztályának főnővérétől, aki elmondta: „A gyermekápolás problémaköre igen szerteágazó, hiszen egészen másféle ellátást igényel egy koraszülött gyermek és egy tizenhét éves fiatal. A tudományos program szekcióüléseit is ennek alapján, külön szakmacsoportokra bontva állítottuk össze. A gyermekápolók korábban évtizedeken át csak a beteg gyermekekkel foglalkoztak, ám a székesfehérvári konferencia egyik kiemelt témája éppen az, hogy nemcsak velük, hanem a szülőkkel is törődni, kommunikálni kell, hiszen ők ugyanolyan traumaként élik meg a gyermek kórházba kerülését. Ezért egy külön szekcióban pszichológusok, védőnők beszélnek erről a munkáról.”

 

A kongresszust Mészáros Attila alpolgármester nyitotta meg, örömét kifejezve, hogy két év elteltével ismét Székesfehérvár adhat otthont a találkozónak. Hangsúlyozta, a gyermekápolóké talán az egyik legfontosabb és legnehezebb szakma, nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is. Hiszen a gyermekosztályokon beteg gyermekek gyógyulnak az ő segítségükkel, amit a hölgyeknek, édesanyáknak különösen nehéz lehet megélniük – fogalmazott, majd kifejezte háláját az ápolóknak, hogy ezt a szakmát választották, s mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek minél előbb, gyógyultan kerüljenek haza. Hozzátette, habár az önkormányzat nem fenntartó, Székesfehérvár igyekszik mindent megtenni, hogy ez a kórházi osztály is nagyon jól működjön.

 

A Szent György Kórház főigazgatója, Dr. Bakos Gábor szerint valószínűleg nem sok jobb érzés van annál, mint egy gyógyult gyermek, egy hálás szülő boldog tekintetével találkozni. Baleseti sebészként úgy látja, hogy a gyermekápolói munka sokszor nagyon megterhelő, ám talán több a sikerélmény is, mert a gyermekek könnyebben és hamarabb gyógyulnak, mint a felnőttek. „Az önök minden mozdulatát, beavatkozását árgus szemekkel figyelik a szülők is, ami ugyancsak nehezíti a munkájukat.” – fogalmazott Dr. Bakos Gábor, aki megköszönte az ápolóknak a különleges szaktudásuk birtokában végzett áldozatos munkájukat, s édesapaként azt, hogy vigyáznak a gyermekeinkre.

 

Nyakas Eszter, a kórház ápolási igazgatója háláját fejezte ki a kiváló szakembereknek, akik szakértelmükkel és elhivatottságukkal nap mint nap odaállnak a betegágy mellé. Házigazdaként bemutatta a kórház 1865 óta tartó fejlődésének jelentősebb állomásait, amelynek egyik fontos momentuma volt az 1931-ben, már a kórház területén belül megépült gyermekosztály, s beszélt a hamarosan átadásra kerülő új belgyógyászati tömbről is.

 

A korábban a vármegyei kórház gyermekosztályán dolgozó Deák Edit, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint a gyermekápolóknak a szakmai tudás mellett sok más egyéb képességre is szükségük van, például a mondókák és a mesehősök világában is otthonosan kell mozognunk. Ráadásul a nap huszonnégy órájában egy nem szakmai kontroll is körbeveszi őket, és ezeknek az elvárásoknak is meg kell felelniük. Bokorné Sike Erika, a MESZK Fejé Vármegyei Területi Szervezetének elnöke szerint ugyancsak minden elismerés a gyermekápolóké! Mint mondta, óriási öröm számára és a MESZK vármegyei szervezete számára, hogy a rendezvény megszervezésében első alkalommal részt vehettek, véleménye szerint a két nap alatt elhangzó több mint 30 előadás mindegyike új szakmai tudást, élményt kínál a résztvevőknek.

 

A szakmai találkozón részt vett Östör Annamária, Székesfehérvár Önkormányzatának egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnoka, Pápai Imre vármegyei vezető mentőtiszt és Dancs Norbert, a Fejér Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának vezetője is.

 

 

Az eseményen készült képek letölthetők a Galériából.

 

 

 

                                                                                        –Vége –

 

 

 

Fotó: Simon Erika

Szöveg: Házi Péter