Nagy jelentőséggel bír, hogy a Fejér vármegyei feltárásnak a dokumentációja, feljegyzései most a Szent István Király Múzeumhoz kerülhettek. László Gyula hagyatékát egykori tanítványa, Szentpéteri József adta át a város intézményének. Az eseményen jelen volt Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója, valamint Kovács Loránd Olivér szakmai igazgató és Szücsi Frigyes régész, Székesfehérvár Önkormányzatát Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte.

 

Szentpéteri József régész elmondta, hogy a László Gyula vezette feltárás leletanyaga itt van a Szent István Király Múzeumban, ezért úgy gondolta, hogy ezeknek együtt kell lenniük az ásatás dokumentációjával. „Mivel a múzeum a közelmúltban elkezdte folytatni az ásatást Csákberény-Orondpusztán, nagyon nagy reményeket fűzünk ahhoz, hogy a László Gyula professzor által 40%-os feltártságúnak becsült lelőhely 100%-ig fel lesz tárva." - emelte ki Szentpéteri József, aki hozzátette, tudja, hogy László Gyula hagyatéka jó helyen lesz a Szent István Király Múzeumban. A hagyaték többek között üvegfelületre készült fényképeket, térképeket és eredeti kézírásokat is tartalmaz, amiknek papírrestaurátor elé kell kerülniük.

 

Székesfehérvár Önkormányzatát Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte az eseményen, aki köszönetet mondott a város nevében Szentpéteri József régésznek, László Gyula tanítványának, hogy a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temető ásatási dokumentációját és az ahhoz kapcsolódó levelezéseket a Szent István Király Múzeum rendelkezésére bocsátja. Felidézte, hogy Orondpusztán 1939-ig zajlottak az ásatások, amiknek a világháború vetett véget, majd közel 80 év után, a XXI. században folytatódott a feltárás, így a felbecsülhetetlen értékű hagyatékot a jelenleg is zajló ásatás kapcsán is hasznosíthatják a Szent István Király Múzeum régészei.

 

A hagyaték átvételéről szóló dokumentumokat Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója írta alá, aki felidézte, hogy öt évvel ezelőtt újrakezdődhetett az avar kori temető feltárása, ami szakmailag is egyedülálló. A főigazgató köszönetet mondott Szentpéteri Józsefnek a páratlan hagyaték átadásáért.

 

"Valójában a régészet az információgyűjtésről szól, ezek nélkül az információk nélkül, amik most a múzeumba kerülnek, nagyjából semmit nem érnek a tárgyak. Ezekből az információkból tudunk történeteket átadni a látogatóinknak. Ezért van kiemelt jelentősége ennek a hagyatéknak, ráadásul egy ennyi idős dokumentáció önmagában is műtárgynak számít." – hangsúlyozta az eseményen Kovács Loránd Olivér, a múzeum szakmai igazgatója.

 

A folyamatban lévő ásatást Szücsi Frigyes régész vezeti, aki kiemelte, hogy amit ma az avar kor kultúrájáról ismerünk, azt a tudást meghatározta és megalapozta László Gyula hagyatéka. „Óriási megtiszteltetés, hogy László Gyula tanítványainak, Szentpéteri Józsefnek és Fülöp Gyulának is köszönhetően a Szent István Király Múzeumon keresztül lehetőséget kaptam arra, hogy folytassuk ezt a munkát, mintegy 80 esztendővel az utolsó feltárás után. 2019 óta minden évben kutatjuk ezt a lelőhelyet, ami minden évben rendkívüli eredményeket szolgáltat." – mondta el Szücsi Frigyes, hozzátéve, hogy László Gyula még csak egy lelőhelyet ismert. Jelenleg 540 sír van feltárva, László Gyuláék a 452. sírig jutottak el, a többit már a Szent István Király Múzeum munkatársai tárták fel és közben felfedeztek még egy avar kori temetőt, szemben az Orondpusztaival, a völgy túloldalán, az úgynevezett aratószérűi temetkezési helyet. Szücsi Frigyes elmondta, hogy várhatóan jövőre be is fejezik a feltárását, és ez lesz Fejér megye második olyan temetkezési helye, amit teljesen feltártnak minősíthetünk.

 

Ismert, hogy a Csákberény-Orondpusztán található avar kori temetőben mintegy 1200 sír található. László Gyula, a legendás régész-történész 1938-ban és 1939-ben vezette a csákberényi ásatásokat. A feltárások utolsó szakaszában a munkák a háború közeledte miatt álltak le. A Szent István Király Múzeum blogjából az is kiderül, hogy a naplóban utolsóként feljegyzett dátum 1939. szeptember 2-ára, a második világháború kitörésének másnapjára esett; a leltárkönyv szerint azonban 1939. szeptember 21-ig tartott a feltárás. A temetőt 1936-ban találták, amikor is Lamberg Ladislaja hadikölcsönt jegyzett, ám azt a magyar állam elfelejtette visszaadni. Emiatt eladósodott a nemesi család és számos dolgot kellett értékesíteniük, köztük a birtokukhoz tartozó erdőt is. Egy König nevezetű fakereskedőnek adták el az említett területet, aki Csákberényből Bodajkra egy keskeny nyomtávú kis iparvágányt épített, ekkor találtak rá a temetőre.

 

A Csákberény-Orondpusztán található avar kori temetőt a hatodik-hetedik században használták, de több jel utal arra, hogy a nyolcadik-kilencedik századi sírok a még feltáratlan részén helyezkednek el. Az igazi jelentősége a temetőnek abban rejlik, hogy egy egészen különleges – részben romanizált kultúrájú, részben pedig germán kulturális identitást mutató – népesség lakott a térségben. A megtalált leletanyagból, fegyveres temetkezésekből, illetve lovassírokból az is kiderült, hogy ugyanúgy jelen volt a keleti-sztyeppei vezetőréteg, akik a hatalmat gyakorolták. Mindez izgalmas kérdéseket vet fel, amit folyamatosan vizsgálnak a szakterület kutatói. Egyre inkább úgy látják a szakemberek, hogy az avar kori nép leszármazottjai fogadták itt Árpád magyarjait a honfoglalás idején, és így a középkori magyar nép formálódásában kiemelkedő szerepe lehetett ennek a népességnek. A kutatásoknak lendületet ad, hogy mintegy 80 évvel László Gyula feltárását követően, 2019 óta a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes ásatásvezető régész iránymutatása mellett folyamatos kutatómunkát, tervásatásokat végeznek Csákberényben, amik újabb és újabb eredményeket hoznak.

 

László Gyula a csákberényi monográfia számára 1994. március 14-ével (a születésnapjára) keltezett előszavában így fogalmazott: „Az ásatás feldolgozására majd 60 év múltán csak most kerül sor, félig elkészült munkám befejezésére Fülöp Gyulát és Szentpéteri Józsefet, egykori tanítványaimat kértem meg… Magam időm lejártával nem vállalkozhattam, hogy a megkezdett közlési munkát végigvigyem.”

 

 

 

Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.

 

 

 

– Vége –

 

 

 

Fotó: Gáspár Péter

 

Szöveg: Gáspár Péter és Látrányi Viktória