Százéves a kórház csecsemő- és gyermekosztálya – ünnepségen elevenítették fel a múltat, s néztek a jövőbe

2024.11.06. 16:36
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. november 6. (szerda) 
 
 
 
 
1924-ben nem más, mint a nagy mesemondó fia, dr. Benedek Elek hívta életre Székesfehérváron a szülészettel együtt a fekvőbeteg gyermekellátást. Azóta az újszülöttek és a gyermekek ellátása rengeteget változott, de az itt dolgozók elhivatottsága, gyermekszeretete állandó! A kerek születésnapot a kórház auditóriumában ünnepelték meg szerda délután.
 
„Az elmúlt száz év alatt a csecsemőhalandóság jelentősen csökkent, az ellátott gyermekek száma, valamint az ágyszám és az orvoslétszám nőtt. Nagyon sok dolog változott tehát, ám az itt dolgozók elhivatottsága, türelme és gyermekszeretete állandó. Ez a nap jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk, és a múltból erőt merítsünk annak érdekében, hogy az elkövetkező száz évben is magas szakmai tudással gyógyíthassuk a kis betegeinket.” – mondta dr. Kálmán Andrea, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő- és Gyermekosztályának osztályvezető főorvosa azon az ünnepségen, melyen az osztály dolgozóin túl részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok is.
 
Az ünnepségen a mérföldköveket jelentő fejlesztésekben elévülhetetlen érdemeket szerzett Dr. Simon Gábor – aki 1985 és 2017 között irányította az osztály működését – mutatta be a gyermekosztály elmúlt egy évszázadának történetét. Beszélt az osztály első vezetőjéről, dr. Benedek Elekről, aki a nagy mesemondó fia volt, s akinek a nevéhez fűződik 1920-ban az ambuláns ellátás bevezetése, majd 1924-ben a Seregélyesi út túloldalán lévő blokkban a szülészettel együtt megindult fekvőbeteg gyermekállátás. A II. világháborúban egyébként bombatalálat is érte az 1931-ben már egy másik épületbe költözött osztályt, így két éven át szünetelt a gyermekgyógyászat. Dr. Mérth József főorvos 1959 és 1976 között irányította az osztály életét. Amikor 1971-ben Simon Gábor az osztályra került, 39 gyermek- és 72 csecsemőágy volt, 6-10 ágyas szobákban elhelyezve, összesen egy fürdőszobával és két vécével, s akkor a látogatóba érkezők még a nem is mehettek be a kórterembe. Lőrinczi Kázmér 1977-től hat éven át volt felelős az osztályért, őt a Pécsről érkezett Sulyok Endre professzor követte.
 
1985-től Simon Gábor vette át az osztály vezetését, akinek első fontos újítása az oxigén-levegő vezetékrendszer kiépítése volt, így 1988-ban megkezdhette működését az intenzív részleg. 1992-es megalapítása óta mind a gyógyászati eszközök, mind az infrastruktúra területén hatalmas segítséget nyújtott az osztálynak a „Fejér Megye Gyermekeiért Alapítvány”. Ugyancsak fontos mérföldkő volt 1996-ban az anyás szobák kialakítása, majd 2003-ban az, hogy a régi sebészet felújított épületébe kötözhetett át az ekkor már újszülött-csecsemő-gyermekosztályként működő részleg: ez már a kor követelményeinek mindenben megfelelő, modern osztályszerkezetet jelentett. 2015-re összeállt a világszínvonalú eszköz- és műszerpark, a csecsemőhalálozás pedig 3,9 ezrelékre csökkent. Jól mutatja az itt folyó ellátás magas színvonalát, hogy 2016-ban, amikor a fenti arány országosan 2,7 ezrelék volt, a Fehérváron született gyermekek esetében ez mindössze 2,2 ezreléket tett ki. 2015-ben a részleg elnyerte a bababarát címet, amelyben nagy szerepe volt dr. Hagymásy László főorvosnak és Bognár Márta főnővérnek. Simon Gábor hozzátette, az említett fejlesztésekhez hatalmas támogatást és segítséget kaptak Vargha Tamás országgyűlési képviselőtől, valamint Székesfehérvár polgármesterétől, dr. Cser-Palkovics Andrástól.
 
A gyermekosztály irányítását 2017 és 2021 dr. Szabó Hajnalka, majd dr. Tokodi István vette át, akinek korai halálát követően, 2022 óta dr. Kálmán Andrea áll a részleg élén, aki – mint Simon Gábor fogalmazott – azóta is kiválóan végzi munkáját.
 
„Most egy olyan részterület 100. születésnapját ünnepeljük, amelynél – habár az egészségügy minden része nagyon-nagyon fontos – a családok életében talán nincs is meghatározóbb. Hiszen a szülők a legnagyobb kincsüket, a gyermeküket bízzák a szakemberekre.” – kezdte köszöntőjét Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András felidézte, ő maga is aludt szülőként az osztályon, s pontosan érezte, milyen nagy felelősség is az, amikor egy orvos, egy szakápoló a gyermeket kezeli, s milyen hálás aztán az ember, amikor másnap vagy harmadnap egészségesen vagy gyógyulófélben, de hazaviheti gyermekét. A polgármester a város közössége nevében köszönte meg az itt száz éve folyó munkát, s ennek elismeréseként emléklapot adott át. Az ünnepségen részt vevő fiatal rezidenseknek, leendő szakorvosoknak pedig azt kívánta, találják meg Székesfehérváron a jövőjüket, s a következő évtizedeket írják majd ők a szakmai elődök tudását, hozzáállását átvéve.
 
Az ünnepség zárásaként dr. Kálmán Andrea az osztály jelenlegi helyzetét mutatta be, ám előtte fontosnak tartotta megköszönni dr. Mayer Gizella gyermekgyógyász, kardiológus munkáját, aki az osztály „rekordereként” 61 évet töltött a kórházban, s önfeláldozó, precíz munkájának nagyon sok kisgyermek köszönheti a gyógyulását. Mint elhangzott, az alapellátási ügyelet épületrésze az Önkormányzat és a Kórház segítségével teljesen felújításon esett át. Szinte az egész osztályon megvalósult már a légkondicionálás, az infektológiai részleg pedig várhatóan a jövő év elején a most elkészült, új kórházi tömbbe költözhet.
 
 
 
Az ünnepségen készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
– Vége –
 
 
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Házi Péter
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.