Idén országszerte számos rendezvénnyel és megemlékezéssel, tudományos konferenciával, kiállítással, könyvbemutatóval emlékeznek a Holokauszt 80. évfordulóján. A MAZSIHISZ országos programsorozatának kertében nyílt meg vasárnap Székesfehérváron az „Őrizd meg és emlékezz!” kiállítás a Várkörút 19. szám alatt. A megjelenteket Barna Ágnes, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte, majd a helyi közösség történetét a zsidóság betelepülésétől a Holokausztig és az ezt követő évekig (1837-1956) bemutató tárlatot Lehrner Zsolt alpolgármester nyitotta meg. Beszédében szólt arról, hogy jelenünk megéléséhez, jövőnk formálásához nélkülözhetetlen múltunk ismerete. Ha figyelmesen járunk elődeink nyomában, tisztelve elért eredményeiket, tanulva hibáikból, küzdelmeikből erőt meríthetünk a mindennapok kihívásaihoz. Legyen szó a hagyományok ápolásáról, az újrakezdésről, vagy éppen új utak kereséséről.

Az alpolgármester kiemelte: „Kötelességünk az emlékezés és az emlékeztetés, mint ahogy feladatunk az is, hogy mindezt méltó módon tegyük meg. Úgy gondolom, hogy a székesfehérvári Hitközség történetét 1837-1956-ig bemutató állandó kiállítás, amely tartalomra és küllemre is nagyon nívós - köszönet ezért Dr. Gergely Annának és Varga Gábor Farkasnak – pontosan e gondolat mentén épült fel. Kívánom, hogy minél többen fiatalok és idősek, tekintsék meg ezt a tárlatot, ismerkedjenek meg a közösség múltjával és jelenével, amelyben Székesfehérvár mindennapjai, ismert személyiségei, mint dr. Löwy Károly vagy Goldziher Ignác, emblematikus épületei is megjelennek.”

Prof. Dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke levélben köszöntötte a fehérvári közösséget. Gondolatait Märcz Andrea, a szervezet civil ügyekért felelős munkatársa olvasta fel. „A székesfehérvári zsidóknak - hasonlóan hittestvéreikhez országszerte - a kitaszítottságot kellett megtapasztalniuk. 1944 májusában előbb úgynevezett gettóházakba, majd a téglagyárba zsúfolták őket. Innen indult június 14-én az a szerelvény, amely Auschwitzba szállította a 2700 főnyi közösséget. Közülük alig háromszázan tértek vissza.” A 80 évvel ezelőtti tragédia felidézésével az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek meg kell ismernie ezeket a történeteket és levonni az erkölcsi tanulságokat. „De közösségeink pusztulása és a több száz vidéki hitközség megszűnése mellett szükséges bemutatnunk azt az életet is, annak minden helyi formájában, összetettségében, gazdagságában. Fel kell tárnunk a valamikor helyben létező zsidó közösségek sokféleségét, lokális társadalmi beágyazottságát, a közösen létrehozott gazdasági, városképi és kulturális örökséget. A székesfehérváriak igazán büszkék lehetnek az egykoron itt élő zsidó közösségükre.”

Az elnök reményét fejezete ki, hogy a jelenben „a székesfehérvári közösségünk is megtapasztalja azt, amit mi talán egy kicsit túlzó optimizmussal magyarországi zsidó reneszánsznak nevezünk. Jelzésértékű ebben kiváló együttműködésünk Székesfehérvár Önkormányzatával, amelynek egyik kiemelkedő példája a Kövek című balett, és ez a kiállítás is, amely megismerteti a város zsidó múltját a jelen generációkkal. Ez pedig számunkra kiemelt fontosságú cél. Meg kell tennünk mindent az egykoron itt virágzó zsidó élet lenyomatának, tárgyi emlékeinek megőrzéséért. Nekünk pedig magyarországi zsidóknak 80 év után is kötelességünk tovább vinni az elődök által felépített helyi világból mindazt, ami tovább vihető és ami Magyarország értékeként felmutatható a következő nemzedékeknek.” – zárta levélben küldött köszöntőjét a MAZSIHISZ elnöke.

A kiállításmegnyitó Csonka Gábor hegedűművész a Szól a kakas már magyar haszid népdalt, a Hajnal, alkony, a Hegedűs a háztetőn című musical, valamint a Schindler listája című film egy-egy dalát játszotta el, majd a közönség megtekintette a kiállítást, amely mindenki számára nyitott, előre egyeztetett időpontban látogatható.

A megynitón készült fotók letölthetőek a Galériából.