Székesfehérvár felsőházi képviselőjének, dr. Kaltenecker Viktornak állítottak emléktáblát a Várkörúton

2024.11.19. 16:06
SAJTÓKÖZLEMÉNY, 2024. november 19. (szerda) 
 
 
 
 
 
A városért, annak közösségéért évtizedeken át dolgozó dr. Kaltenecker Viktornak, a II. világháború előtti Parlament felsőházi képviselőjének munkásságára emlékeztető táblát avattak kedden a Várkörúton.
 
 
„Egy olyan személy emléktábláját avathatjuk ma fel, aki nagyon sokat tett Székesfehérvár közösségéért az 1920-as, 1930-as években, akkor, amikor a város az egyik aranykorát élte. A város közösségének kötelessége emlékezni és emlékeztetni az ilyen jeles polgárokra, vezetőkre.” – fogalmazott köszöntőjében Lehrner Zsolt. Székesfehérvár alpolgármestere felidézte, „alulról jövő kezdeményezésként” valósulhatott meg az emléktábla, dr. Erdei Mihályné Révy Katalin, Dr. Kaltenecker Viktor unokája nagyjából egy évvel ezelőtt kereste meg az önkormányzatot annak érdekében, hogy – a város 1930-as években létrejött sugárútján – a Várkörúton lévő, egykor a család tulajdonában álló épület kerítésén emléktábla örökítse meg Kaltenecker Viktor munkásságát. Lehrner Zsolt beszédében megköszönte a családtagok aktív hozzájárulását és támogatását.
 
Mint elhangzott, Székesfehérvár Önkormányzatának Közgyűlése a nyár közepén döntött arról, hogy Nyakas Pál kőfaragó mester terve alapján köztéri alkotás állításával kíván megemlékezni Dr. Kaltenecker Viktor ügyvédről, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnökéről, az Országgyűlés felsőházának Székesfehérvárt képviselő tagjáról.
 
Az emléktáblát kedden délután a család képviseletében dr. Erdei Mihályné Révy Katalin, Székesfehérvár Önkormányzatának nevében pedig dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester avatta fel.
 
Dr. Kaltenecker Viktor munkásságáról unokája, dr. Erdei Mihályné Révy Katalin beszélt az ünnepségen megjelenteknek. Felidézte, a család a 18. század végén Bajorországból költözött Magyarországra, a 19. század elején már bizonyítottan Székesfehérváron éltek, sok más németajkú polgárhoz hasonlóan ők is elmagyarosodtak és a város megbecsült polgáraivá váltak. Dr. Kaltenecker Viktor 1879. január 29-én Székesfehérváron született, Kaltenecker Márton és Schlammadinger Mária gyermekeként. Jogi tanulmányait Budapesten, külföldi tanulmányait Genfben végezte. Önkéntes katonai szolgálatát a 3. számú tiroli vadászezredben töltötte le. Ezt követően dr. Szabady József fehérvári ügyvédnél volt jelölt, 1904-ben már ügyvédként említik. Az I. világháborúban is részt vett.
 
Dr. Kaltenecker Viktor személye a két világháború közötti időszakban a városvezetés meghatározó köréhez tartozott, közéleti tevékenysége rendkívül szerteágazó volt. 1920-tól a város tiszteletbeli tiszti főügyésze, 1934-ben a Fejér Vármegyei Ügyvédi Kamara elnökévé választották. 1928 és 1944 között, tizenhat éven át volt Székesfehérvár képviselője a Parlament felsőházában. A korban elfogadott és elvárt módon a városi civilszervezetek munkájában is részt vett, így a Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesületének alelnöke, majd elnöke, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnöke is volt.
 
Visszaemlékezések szerint 1944 őszén Dr. Kaltenecker Viktort is letartóztatták a nyilasok és Velencére internálták több városi polgárral és dr. Kenessey Gyula főszolgabíróval együtt, majd a felsőház elnökének – gróf Széchenyi Bertalannak – a közbenjárására szabadult. A II. világháborút követően is ügyvédként praktizált. Székesfehérváron hunyt el 1950. november 19-én, sírja a Hosszútemetőben található.
 
 
 
Az ünnepségen készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
 
                                                                          – Vége –
 
 
Szöveg: Házi Péter
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.