Főhajtás a fejedelem tiszteletére – II. Rákóczi Ferencre emlékeztek Székesfehérváron

2025.03.27. 15:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2025. március 27. (csütörtök)  
 
 
 
 
 
 
 
II. Rákóczi Ferencre emlékeztek csütörtökön Székesfehérváron, a fejedelem születésének 349. évfordulója tiszteletére. A nevét viselő városi általános iskola diákjai adtak emlékező műsort és koszorúzásra is sor került a három évvel ezelőtt átadott Rákóczi-emlékműnél.


Székesfehérvár városa rangjához méltó módon őrzi a hazánk történelmében kiemelkedő szerepet betöltött személyiségek, így II. Rákóczi Ferenc emlékét is. 2022-ben avatták fel a civil közösségek, a Béri Balogh Ádám Baráti Kör, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör kezdeményezésére, közadakozásból emelt Rákóczi-emlékművet. Azóta hagyománnyá vált, hogy minden évben fejet hajtanak Nagy Benedek szobrászművész alkotásánál, a fejedelem emlékének tiszteletére.

Idén is sokan összegyűltek a Rákóczi utca 20-26. szám előtt kialakított, apró emlékparkban, ahol a Himnusz elhangzása után a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort. Felelevenítették az 1676. március 27-én született fejedelem életútját, politikai karrierjét, az általa vezetett szabadságharcot, száműzetését és máig ható emlékét. Mint elhangzott, II. Rákóczi Ferenc személye a nemzeti függetlenség és a hazaszeretet jelképévé vált. Hamvait 1906-ban a kassai Szent Erzsébet dómban helyezték örök nyugalomra.

Székesfehérvár Önkormányzata képviseletében Lehrner Zsolt alpolgármester mondott emlékező beszédet. Idézte a nagy fejedelem gondolatait: „Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam…”. Hangsúlyozta, II. Rákóczi Ferencnek a hazáért és a magyar nemzetért tanúsított elkötelezettsége máig példaértékű. Mintát ad arról, hogy milyen fontos a közért, a közösségért való felelősségvállalás.

Ugyancsak köszöntötte az ünnepség résztvevőit és beszédet mondott Altorjay András, a Béri Balogh Adám Baráti Kör elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a 400 éves Habsburg uralom alatt a magyar nemzetnek két függetlenségi próbálkozása volt, az 1703-ban kirobbant Rákóczi-felkelés és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. Mindkét küzdelemnek voltak dicsőséges pillanatai annak ellenére, hogy vereséggel végződtek. Nem véletlen, hogy utcáinkat, iskoláinkat a hősökről neveztük el, és pénzeinken is ezek a jeles és számunkra kedves személyiségek – Rákóczi, Kossuth, Petőfi – szerepelnek. Altorjay András két barátja, Dr. Póczos Géza és Illyés Endre közös felvetése volt a Rákóczi-emlékmű létrehozása, végül az ötletük Nagy Benedek szobrászművész munkája nyomán öltött testet.

Az ünnepség zárásaként koszorúzásra került sor az emlékműnél. Jelent voltak Székesfehérvár Önkormányzata, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala, az oktatási intézmények, a Magyar Honvédség, a honvéd és hagyományőrző civil szervezetek és a székesfehérvári nemzetiségi önkormányzatok vezetői, képviselői.



 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Kiss László 



 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:
img0

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.