Iskolaérettségről, iskolakészültségről, a fejlődés és a fejlesztés lehetőségeiről, valamint a BTMN, vagyis a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség státuszról is szó volt a Palotai úti esték sorozat csütörtöki előadásán, amelyet a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székesfehérvári Tagintézménye szervezett.
Az iskolakészültség fizikai és egyben pszichés alkalmasságot jelent arra, hogy a játékos óvodai évek után a gyermek elkezdje az általános iskolai tanulmányait. A téma szerteágazó szakirodalma hangsúlyozza, hogy az iskolakészültség nem egyenlő az okossággal és az ügyességgel, ugyanis a gyermek 6 éves korára nem válik automatikusan iskolaéretté. A legtöbb esetben az iskolai foglalkozásokra való alkalmatlanság nem az értelmi képességek hiányát jelenti, hanem azt, hogy még nem jött el a gyermek számára a szigorú szabályokhoz való alkalmazkodás ideje.
Az iskolaérettség és iskolakészültség témájával foglalkozó Palotai úti esték sorozat előadása előtt Mészáros Attila alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, azokat az óvodavezetőket és fejlesztő-óvodapedagógusokat, akikre a szakszolgálatokhoz hasonlóan rengeteg munka hárul majd a következő hónapokban. Az alpolgármester kiemelte, hogy az iskolaérettség témája sokszor kerül elő az óvodákban, nagy dilemma és nagy kérdés a szülők esetében is, hogy az adott pillanatban a gyermek alkalmas-e arra, hogy egy teljesen más környezetben megfeleljen szeptembertől. Az alpolgármester hozzátette: Székesfehérvár büszke lehet az óvodai intézményhálózatára és óvodapedagógusaira, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő érettségi szinttel, megfelelő módon kerüljenek az iskolába. Hozzátette, hogy ehhez kell egy olyan összefogás, amelynek része a szakszolgálat, az óvodai intézményhálózat és az Oktatási Hivatal is.
Pápai Katalin Andrea, az FMPSZ Székesfehérvári Tagintézményének igazgatója elmondta, hogy az est témája a beiskolázás és iskolakészültség, illetve a két fogalomnak az elkülönítéséről is szót ejtettek pszichológiai és gyógypedagógiai szemszögből. Pápai Katalin ismertette a jogi vonatkozásokat is az óvodavezetők és óvodapedagógusok számára. A jogi keretrendszerhez tartozik, hogy a szakértői bizottság a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség státuszában lévő, tanköteles korú gyermekeknek további 1 év óvodai nevelést javasol, ezt a javaslatot 2023. január 18-ig megküldik, ebben az esetben nem kell kérelmet benyújtani az Oktatási Hivatal felé.
Ha a járási szakértői bizottság vizsgálatán felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja, akkor tovább küldik a Megyei Szakértői Bizottsághoz a gyermeket. Ha a gyanú nem valósul meg, akkor az előzetes vizsgálati véleményen jelzi a bizottság a gyermek tankötelezettségére vonatkozó véleményt, ezt a szülő csatolmányként nyújthatja be az Oktatási Hivatal felé. A benyújtott kérelmekhez alátámasztó dokumentumok kellenek a szülő részéről. Ezek között lehet a pszichés, szociális és egészségügyi problémát, vagy súlyos logopédiai, mozgásfejlődési problémát igazoló vélemény, amely a terápia ellenére sem eredményez az iskolakezdésre pozitív irányú prognózist. Ilyen dokumentum lehet az óvodai fejlődést nyomon követő nyomtatvány, a DIFER eredmény, vagy a családgondozói vélemény is.
Nagyné Burka Brigitta, az FMPSZ Székesfehérvári Tagintézményének igazgató-helyettese elmondta, hogy sok évre nyúlik vissza a programsorozat. Azért is tartják fontosnak az ilyen együtt-beszélgetést, mert a nagy plenáris előadások nem adnak teret a mindennapi gondolatok és problémák megvitatására. A Palotai úti estéken az interaktivitás és az együttgondolkodás a lényeg.
