A története során többször feloszlatott és újjászerveződött Magyar Pálos Rend napjainkban négy kolostorral, központtal – Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson – működik, azonban az elmúlt évszázadokban, a mai határainkon belül és kívül, számos magyar település kapcsolódott szervesen az egyetlen magyar alapítású férfi és ma is létező szerzetesrendhez. Hogy ez a gazdag múlt a mában és a jövőben is erősítse a közösséget, ezért született az országos találkozó gondolata, amelyet június közepén immár 12. alkalommal rendeztek meg.

 

A legtöbb pálos település egykori kolostorok – különböző állapotban lévő maradványokkal, emlékekkel – helyszíne, míg Székesfehérvár a Nagyboldogasszony-, Nepomuki Szent János-templom (közismert nevén ciszterci templom) révén kötődik a Rendhez, hiszen 1773-ban, amikor a jezsuita rend feloszlott, a templomot és a rendházat a pálosok kapták meg (ez rövid időszak volt, mert a rendet II. József király 1786-ban feloszlatta.). Örökségük máig jelen van: Európa egyik legszebb sekrestyebútorzatának tartják a jobboldali rokokó sekrestyebútorzatot, ami a pálosok hagyatéka.

 

A Pálos Települések 12. Találkozójának a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gönc adott otthont. Nevezetességeiket, így a Károlyi Gáspár Múzeumot és Biblia kiállítást, illetve a Huszita házat is megismertették vendégeikkel. A település mellett, az erdőben van egy pálos kolostorrom, de elmúlt időszak esős időjárása sajnos nem tette lehetővé a szabadtéri misét, így a kisváros Szent Imre-templomában került sor a közös szentmisére. Ennek végén a házigazda település polgármestere, Vinter István és Puskás Antal tartományfőnök atya köszöntötte a találkozó közel 100 résztvevőjét. A templomban adta át Gönc a találkozó vándorzászlóját is Pápa képviselőjének, akik a jövő évi program házigazdái lesznek.

 

Székesfehérvár városát Deák Lajosné, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka képviselte, aki immár rendszeresen kapcsolatban van a Magyar Pálos Rend képviselőivel. Mint megfogalmazta: „A Lélek ott fúj, ahol akar” (Jn 3,8) – ez azt jelenti, hogy a mi kereszténységünk is akkor tud kiteljesedni, ha a szívünkkel és a lelkünkkel látunk. Fontosnak tartom, hogy a nemzet történelmi fővárosaként részt vegyünk ennek az értékes szellemiséget képviselő, valamint a fontos történelmi örökséget a mába és a jövőbe átörökítő közösségnek az életében.”

 

Pálos múltból pálos jövő – ez az országos találkozó mottója, ennek jegyében került sor több szakmai előadásra is. A Rend fontosnak tartja, hogy a kapcsolatépítésen túl igazi közösség épüljön és a pálos örökség megőrzésében, fejlesztésében a tapasztalatokat is megoszthassák a települések egymással.

 

Idén júniusban jelent meg a Pálos olvasókönyv; az antológia eddig nem látott teljességgel mutatja be a magyar történelemmel és kultúrával szorosan összefonódó pálos rendet. Emellett az országban több jó példa látható egykori kolostorok és romok újjáélesztésére, újjáépítésére. A tudomány és a múzeumok körén túl még a természetjárásban is összeköthetőek a pálos települések – erre mutat példát a nemrég elindult Pálos út – A Természetben a Természetfelettivel kezdeményezés, amelyhez szintén várják a csatlakozókat.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.