12. Székelyföldi Varga Sándor Verstábor

2024.07.30. 14:25
KÖZLEMÉNY - 2024. július 30. (kedd)
 
 
 
 
 
 
12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor tíz napjában Weöres Sándor életművét ismerik meg a diákok Kubik Anna, Ráckevei Anna és Rubold Ödön vezetésével, emellett természetesen fókuszban vannak Milus Mariann beszédórái, valamint Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes vezetőinek foglalkozásai is.

 

12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor idei mottója, Weöres Sándor gondolata: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Az idei tábor tíz napjában Weöres Sándor életművének megismerése az alap Kubik Anna, Ráckevei Anna és Rubold Ödön vezetésével, emellett természetesen fókuszban vannak Milus Mariann beszédórái, valamint Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes vezetőinek foglalkozásai is. Ők azok, akik évről-évre eltöltenek itt tíz napot, s teszik ezt hittel és magas szintű szakmai tudással, hogy a fiatalokat új szemlélettel és tudással vértezzék fel. Az egész tábor koncepciója: stabil örökérvényű értékeket átadni a fiatalságnak, amelyek a jövőben is egy biztos alapot képeznek fejlődésük szempontjából.

A verstábor nyitó estjén, Tolcsvay Béla és a Misztrál együttes koncertje mellett a fiatalok versekkel köszöntötték a szépszámú közönséget. A Fehérvári Versünnep kivételes tehetségű fiataljai, Bakó Fanni, Török Laura, Farkas Angéla, és Szipola Antal, akik immár táborcsinálóként is szolgálnak, verseikkel, a mindennapok mélységeit és magasságait tárták elénk. Tolcsvay Béla szívhez szóló köszöntőjét követően egy olyan visszatekintést és egyben ajándékot kaphattunk dalaival, amely bizonyosan megerősítést nyújtott mindenkinek, aki hisz az összetartozás örökérvényűségében, a szeretet mindenekfelettiségében. Kossuth-díjas barátunk egy olyan álomvilágba kalauzolt el bennünket, ami az emberfia mindennapjait is ünneppé varázsolja, s amihez nem kell több „csak” hit, hiszen, ahogy a dalban is szerepel: „Nyitva van az aranykapu…” A folytatásban, várva várt koncertjén, elsőként, Engem tudtok eloltani hirdette Babits Mihály versével a Misztrál együttes, hogy aztán egy teljes átfogó képet nyújtson, mintegy stílustanulmányként valaha volt és jelenlegi legendák verseinek megzenésített változatával.

Egy este a Weöres Sándorral és a Táborcsinálókkal

„Isten rajtad: végtelen könny; Isten benned: végtelen mosoly.” akár ez is lehetett volna a táborcsinálók Weöres Sándor estjének hívógondolata, hiszen a sokszínűségében kiteljesedett költő életútjának különböző állomásai, egyszerre mutatják meg a mélységeket és a magasságokat. Mindenesetre Varga Eszter, Bakó Fanni, Farkas Eszter, és Szipola Antal, Török Máté közreműködésével egy olyan világba kalauzolt el bennünket, amely közelebb hozza a mához a fenti idézetet is. Az est szerkesztője Varga Eszter és társai mindenesetre gondoskodó tisztelettel tárták elénk a költő egyedi életútját.

Az első idézőjeles hétköznapon, hétfőn a hagyományokhoz hűen megkezdődött a kirándulások sorozata is. Ezúttal Szejkefürdő, Farkaslaka és Korond volt az úti cél.

Orbán Balázs emléke

„A nemzet életképességét és hatalmát ma már nem annyira a nyers erő, nem is kizártan a hősiesség, hanem a míveltségi fokozata s szellemi fejlettsége szabja meg.”Orbán Balázs a legnagyobb székely író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség gondolata kísérte el a táborozókat Szejkefürdőre, ahol sírhelye és emlékműve áll. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyekből a utolsó kapu az övé volt.

 

Látogatás a Mini Erdély Parkban

A Mini Erdély Park, Erdély multikulturális, tematikus makett parkja, amelyben legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látható az a szabadtéri kiállítás, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erőd templomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be. Ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része.

Tamási Áron emlékezete

A Verstábor idei fősodrában farkaslakai sírhelyén Tamási Áronról is megemlékeztünk, akinek munkássága a magyar kultúra és identitás szerves része. Betartva egykori és jelenleg is érvényes üzenetét, miszerint: „Tiszta és nagy dolgokhoz, csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni.”

Bercivel az úton…

Székelyföldön kirándulsz és szeretnél egy felejthetetlen élményt? - kérdezi Tófalvi Vári Albert, aki már megérkezésünkkor kéri, hogy lehetőség szerint Bercinek szólítsuk, hogy aztán szekerekkel-fiaival induljunk útnak a fenyőerdők egyedi világába, hogy rácsodálkozzunk az erdei málna és az áfonya valóságos ízeire, majd egy semmihez sem hasonlítható szalonnás, kolbászos, sültes egyedi élményforrással rögzítsük: Ez igen!

Lőrincz Zsuzsanna és egy ősi mesterség csodája

Lőrincz Zsuzsanna, korondi kézműves- szövőnőt, aki veretes tagja az ősi mesterségnek, otthonában látogattuk meg, aki elmondta, belenevelődött választott szakmájába, beszélt a több évszázados tudásról, amelynek csínját-bínját gyermekkorában leste el és tanulta meg, s természetesen megtudhattuk azt is, mi az a plusz, ami az egyes ruhadarabok előállításához szükséges.

Tófalvi Gáspár és a taplászat

A taplófeldolgozás a népi fazekasság mellett szintén jelentős népi mesterségnek számít. Korond azok a közé a világviszonylatban is ritka települések közé tartozik, amelyekben még ma is él a taplófeldolgozás. Tófalvi Gáspár műhelyében-aki egyébként a Korondi Fazekasok Szövetségének megbecsült tagja-, megtudhattuk, hogy ez a foglalatosság az utóbbi időben 50-60 családnak biztosított megélhetést. A taplógombát hamuval, vízzel, lassú tűzön öt napon át főzik, majd a szálkás rész eltávolítása után kalapáccsal megpotyolják. Ezután kifaragják, majd topolják, nyújtják, szabják, vasalják, majd préselik, és a kész tárgyra díszeket ragasztanak. Ma a taplóból többféle tárgyat is készítenek: sapkát, válltáskát, kefetartót, falvédőt, öveket, tűpárnát, virágdíszeket, és másokat.

A helyszíneken készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

                                                      - Vége -

 

szöveg: Vakler Lajos

fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.