Házi gála, stílusgyakorlatok és zarándoklat

2024.08.02. 13:00
KÖZLEMÉNY - 2024. augusztus 2. (péntek) 
Folytatódott a Székelyföldi Verstábor.    Galéria  
 
 
 
 
 
 
 
Tartalmas programokkal folytatódott a Székelyföldi Varga Sándor Verstábor. A Kárpát-medencei fiatalok 12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben Csíkcsomortánban. A tíznapos esemény résztvevői játékos, a stílusgyakorlatokra épülő esten sok mindent tanultak magukról és az egymásra való figyelésről, a házi gálán saját produkciókkal mutatták meg tehetségüket. A lelki és szellemi feltöltődést a Nyeregbe tett zarándoklat és az erdélyi szép tájakon tett kirándulás biztosította.

 

Stílusgyakorlatok címmel, Ráckevei Anna és Milus Mariann egy rendhagyó, játékos feladatokkal dúsított esten mutatott rá az egymásra utaltság, felhívva a figyelmet az odafigyelés fontosságára. Mint azt Ráckevei Anna elmondta: „Az est lényege a játék és az örömszerzés, a játékon keresztül önmagunknak és egymásnak. Megpróbálunk Mariannal az egyszerűbb gyakorlatoktól a nehezebbek felé haladni. A könnyebb gyakorlatok azt jelentik, hogy szavak nélkül, a testünket használva, képesek vagyunk-e gondolatokat, érzéseket közvetíteni, vagy történeteket mesélni.”

Milus Mariann bizonyos abban, hogy a szituációs játékok segítenek a mindennapokban is. „Olyan játékok lesznek a gyerekeknek, amelyek segítenek más világban helyezni önmagukat. Olyan szituációkat találtunk ki, amikor mások bőrébe bújhatnak. Lehetnek ezek személyek, de lehetnek akár állatok is. Fontos, hogy meg kell élniük a létezést, ki kell próbálniuk, hogy milyen valamilyen másnak lenni.”

Gloria Rithmirorum! – Dicsőség a verseknek! Házi gála

A tábor egyik fontos pillanata mindenképpen a Házi gála, hiszen itt a fiatalok különböző produkciókban egyedül vagy csoportban mutathatják meg kreativitásukat, tehetségüket. Nem volt másként idén sem. Ismét bebizonyosodott, hogy a fellépők szinte minden műfajban otthon vannak. Versek, prózai művek hangzottak el, és természetesen nem maradhatott ki a zene, és a dalok sem.

Zarándoklat a Nyeregbe

Dékány Sixtus, a tábor lelki atyja vezetésével esztendőről- esztendőre a Csíksomlyói Nyeregbe, az összmagyarság egyik szimbólumához a Salvator kápolnához vezetett a táborozók útja, előtte azonban a Kegytemplomban meghallgathatták Közép-Európa legnagyobb búcsújáróhelyének történetét, majd a Salvator kápolnában Sixtus celebrált szentmisét, megfogalmazva mindenki számára az összetartozás üzenetét.

Szent Anna-tó                                                                                                                                    "Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több mint a Szent Anna tava.” írta le egykoron  Jókai Mór. A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legvonzóbb természeti látványossága, így természetes, hogy a verstáboros út sem maradhat el, és ezúttal rendhagyó módon a táj szépségére való rácsodálkozás mellett, csoportos hajókirándulás is szerepelt a programban.

Nyergestető

Nyergestető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. Tuzson János és honvédei hősiességének, a csatában elesett székely hősök emlékét megannyi, az idelátogató csoportok emlékoszlopa, és Poulini János csíkzsögödi kőfaragó emlékműve őrzi, amelyet a mester,,honleányok" adományának köszönhetően készíthetett el. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetőjében ez évben is lerótta kegyeletét a verstáboros közösség. 

Dal szüli énekesét

Dal szüli énekesét címmel, Török Máté és Heinczinger Mika egy olyan műsorral jelentkezett, amelyben a verséneklés múltját, jelenét és jövőjét is meghatározó történéseket, legendás zenekarok útját, kivételes tehetségű előadók életének pillanatait követhettük nyomon. „Olyan estét adunk, amiben nem csak muzsikálunk, hanem beszélgetni fogunk arról is, hogy a verséneklés a hatvanas évektől, a Kalákával, a Szélkiáltóval, a Tolcsvay trióval, a Sebő együttessel, a Sebő-Halmos duóval elkezdett műfaj igazából hol is tart ma és hol van a helye. Abban a beszélgetés sorozatban, amit elkészíthettem 2020 és 2023 között, huszonhárom életutat tudtam bemutatni, akik legalább már hatvan éve itt vannak a Földön velünk, és ezzel foglalkoznak. Az érdekel leginkább, hogy a verséneklést, mint műfajt, érdemes-e definiálni, lehet-e és kell-e tanítani, és mennyien vagyunk, akik ezzel foglalkozunk. Bízom benne és hiszem, hogy ez a fajta közösségformálás, fontos feladat lesz a közeljövőben is.”

A helyszíneken készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

                                                              

 

szöveg: Vakler Lajos

Fotó: Simon Erika 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.