A Székesfehérvári Királyi Napok programja augusztus 19-én

2024.08.18. 10:03
KÖZLEMÉNY - 2024. augusztus 18. (vasárnap)

 
 
 
 
 
 
 
Az ünnep előnapján a középkori Belvárosban folytatódnak a Koronázási Ünnepi Játékok: a Zichy ligetben táborozó hagyományőrző csapatok, a Fő utcát járó régizenei együttesek, a mesterségbemutatók, családi foglalkozások és természetesen a királyi óriásbáb-család tagjai várják, szórakoztatják a látogatókat. Délután immár 32. alkalommal látja vendégül Öreghegy a fehérváriakat a romantikus Bory-vár tövében.


Székesfehérvár egyik legrégebbi rendezvénye az Öreghegyi Mulatság: a népszerű, több mint három évtizedes múlttal rendelkező program sokak által várt hagyománnyá lett, az ott élők minden évben együtt ünneplik az új kenyeret, a színpadon zenés, táncos fellépők várják a vendégeket. Az augusztus 19-én, hétfőn délután induló program elmaradhatatlan része a borlovagrendek 16.30 órakor kezdődő felvonulása, bemutatkozása és a „Fejér Vármegye Bora” díjátadó. A köszöntőket követően a bort és az új kenyeret Tornyai Gábor plébános áldja meg.

A színpadon ezután újra szórakoztató, zenés műsorok következnek: 17.30 órakor a Groovehouse veszi birtokba a színpadot, majd a Polinéz Táncok Stúdiójának fűszoknyás lányai perdülnek táncra. 18.30 órától ifjú énekeseket hallhatnak a jelenlévők: az Országos Musical & Operett Kurzus gálaműsorában jól ismert dallamok hangzanak el. 19.40 órakor Kovács Áron és DJ Kényelmes érkezik a Still Crazy című produkcióval, amely két éve, épp az SZKKK egyik rendezvényén született meg és aratott sikert. A hagyományos utcabál 21 órakor kezdődik – ezúttal a Fantom zenekar táncoltatja meg a jelenlévőket. Az esemény éjfélkor fény-lézer show-val, majd az Il Silenzio hangjaival ér véget.

Augusztus 19-én, hétfőn a Belvárosban folytatódik a Koronázási Ünnepi Játékok. A Mesetéren, az Országzászló téren zenés, mesés előadások, táncházak, történelmi öltöző és játékok szórakoztatják a legkisebbeket az óriásbábok társaságában. Augusztus 19-én, hétfőn 11 órától Bordó Sárkány koncert és táncház lesz, majd a Mesebölcső – Csernik Szende mesemondó előadása 16 órától ringatja egy csodás világba a hallgatóságot. Napközben régi gyerekjátékok, kézműves foglalkozások és mesterség-bemutatók is várják a térre betérő családokat. Az óriásbábok ugyancsak az Országzászló téren fogadják az „alattvalókat”, az érdeklődők közelebbi ismeretséget is köthetnek velük, ha kipróbálják az Árpád-házi ágbogozót és Az Árpád-háziak nyomában című játékot.

A Szent János közben boszik és jósok csalogatnak a jövőbe látni: lesz kártyavetés, játékos szerelmi jóslás. A Fő utcán középkori mesterek avatnak be mesterségük titkaiba: élménykovács és ólomöntő állítja fel műhelyét, lesz éremverde, ki lehet próbálni kalligráfiát, és különböző kézműves foglalkozások várják az ügyes kezűeket.

A hagyományőrző csapatok a Zichy ligetben mutatják meg, milyen lehetett a középkori harcászat, a barokk látványkonyhában pedig betekintést nyerhetünk egy udvari konyha rejtelmeibe. Megtudhatjuk, miként főzték étkeiket négyszáz éve elődeink, bemutatkoznak az akkori használati tárgyak, konyhai eszközök, eljárások, receptek. A régizene együttesek itt és a Belváros több helyszínén muzsikálnak a három nap alatt, és szokás szerint a ligetben kap helyet a gyerekek nagy kedvence, a lovagi torna akadálypálya is.

Középkori sokadalom lesz a Városház téren a Szabad Színházzal: piaci perpatvarok, vásári életképek, pergő nyelvű kofák, korhely komédiások és dévaj mutatványosok várják a térre betérőket. Rengeteg játék, korcsmaszínház, interaktív előadás, tréfás verseny lesz a három nap során, esténként 18.30 órától a Pannon meséken át ismerkedhetünk a térség középkori életével.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.