Gelencsér Ferenc 1964 óta több mint ötven évig volt a Szent István Király Múzeum munkatársa. A fotóművész egyéni látásmódját számtalan kiadvány őrzi. Választott szakterületének, különösen a műtárgyfotózásnak egyedi művelője volt. Gelencsér Ferencet szakmai alázata, hitelessége tette a modernkori magyar fotográfia kiemelkedő egyéniségévé. A rendszerváltó évek egyik meghatározó székesfehérvári szereplője és dokumentátora volt.
Magáról és szeretett hivatásáról és a sok mindent meghatározó érdeklődéséről korábban így vallott: „Mi a fény írói vagyunk, fény nélkül nem lehet... Lefényképezni nem tudok mindent, csak amit igazából látok.”
Gelencsér Ferenc 1978-ban jelentkezett a Magyar Fotóművészek Szövetségébe, több kiállítással, országos fotópályázattal a háta mögött. A felvételi bizottság döntése értelmében ekkor, 31 évesen a szövetség legfiatalabb fotóművésze lett. Tagja volt a MAOE-nek és a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaságnak.
Gelencsér Ferenc témái közt szerepelt többek között az antik művészet fennmaradt tárgyai, a néprajzi emlékek és a paraszti életmód megörökítése vagy a kortárs művészek portréi. Gelencsér Ferenc, a rá jellemző alapossággal a fotózandó múzeumi tárgyak megismerésével kezdte a munkáját, amit a muzeológusokkal folytatott konzultáció követett, majd a legmegfelelőbb nézet és különböző fények beállítására került sor, hogy egy-egy műtárgy, érem, szobor, véset vagy egyéb mintakincs szabad szemmel talán felismerhetetlen, beazonosíthatatlan részletei is láthatóvá váljanak.
2012-ben a klasszikus múzeumi műtárgyfotózás kiváló képviseletéért, Székesfehérvár városképének, lakóinak, valamint a hagyományos paraszti életmód művészi megörökítéséért Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel ismerte el munkáját.
2018-ban Székesfehérvár Önkormányzata Érdy János Emlékérmet adományozott számára a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely megőrzése, bemutatása érdekében végzett kiemelkedő munkájáért. 2020-ban a Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlése a térség művészeti örökségének gyarapításáért, fotóművészként végzett több évtizedes értékőrző, alkotói tevékenységéért a Marosi Arnold Díjjal tüntette ki.
Gelencsér Ferenc az évtizedek hosszú sora alatt a múzeumban együtt dolgozhatott mások mellett Fitz Jenővel, Petres Évával, Kralovánszky Alánnal, Fülöp Gyulával, és elkísérhette gyűjtőútjaira Pesovár Ferencet.
Fájó űrt hagy maga után.