Könyvbemutató és lelkifröccs szerdán a Vörösmarty Mihály Könyvtár szervezésében

2024.10.15. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2024. október 15. (kedd) 
 
 
 
 
 
 
 
 Két érdekes programot is kínál október 16-ra, szerdára a Vörösmarty Mihály Könyvtár. Az Olvasóteremben mutatják be Sonnevend Péter Vörös és barna című kötetét, ami a könyvtárügy helyzetét elemzi egykori diktatúrákban, míg a Budai úti Könyvtárban folytatódik a Lelkifröccs című biblioterápiás foglalkozás.


Október 16-án, szerdán 16.00 órakor kezdődik a VMK Olvasótermében a Vörös és barna: adalékok az európai diktatúrák könyvtárainak történetéhez című könyv bemutatója. A szerző, Sonnevend Péter a könyvtárügy helyzetét és megnyomorítását elemzi a Szovjetunió, a Német Birodalom és a Magyar Népköztársaság tekintetében. A totalitárius rendszerekben a nyílt erőszak mellett a propaganda is meghatározó szerepet játszott, a sajtó és a film mellett a könyvtáraknak, az intézmények munkatársainak és a könyvállománynak is komoly szerepük volt a diktatúrák fenntartásában.
Részletek itt:
Vörös és barna | Székesfehérvári Programok portálja (teleelettel.hu)

Ugyancsak október 16-án, szerdán 17.00 órakor folytatódik a Lelkifröccs című sorozat, immár új helyszínen, a VMK Budai úti Tagkönyvtárában, Vas Márta vezetésével. A biblioterápiás foglalkozáson az olvasók egy-egy irodalmi alkotás segítségével kerülhetnek közelebb önmagukhoz.
Részletek itt: Lelkifröccs | Székesfehérvári Programok portálja (teleelettel.hu)

 

 

 

Szöveg: Havasi Tímea

 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.