Az erdélyi főnemesi kastélyok nyomában – Margittai Gábor tart előadást az MCC székesfehérvári központjában

2024.10.18. 10:30
KÖZLEMÉNY - 2024. október 18. (péntek)
 
 
 
 
 
Az erdélyi, egykori főnemesi kastélyok jelenlegi, elszomorító helyzetébe, valamint a nemesi sarjak román bürokráciával folytatott harcaiba kaphatnak betekintést azok, akik részt vesznek dr. Margittai Gábor író, dokumentumfilmkészítő október 22-i előadásán.
 
A Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központja (Táncsics Mihály utca 2.) filmvetítéssel egybekötött előadásra várja az érdeklődőket október 22-én, kedden 17 órára. Dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő ezen az estén azt a kérdéskört boncolgatja, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.
 
Az előadáson szó lesz a magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb, Marosvécsen található kastélyáról, az arrafelé minden szempontból szórványban élő magyarságról is. Itt kellene a Kemény családnak visszaállítania és fenntartania azt a várkastélyt, amely szellemi központ volt, majd börtönként, végül elmegyógyintézetként működött.
 
A filmvetítéssel egybekötött beszélgetés során az erdélyi kastélyok mai elszomorító helyzetébe, valamint a nemesi sarjak román bürokráciával folytatott harcaiba kaphatunk mélyebb betekintést. A belépés ingyenes, de regisztrációköteles, amelyet az MCC honlapján lehet megtenni.
 
 
 
                                                                              – Vége –
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.