Víziváros új önkormányzati képviselőjének Székesfehérvár az otthona, a szülővárosa, melynek rengeteget köszönhet, ezért is vállalkozott arra, hogy következő éveit a város és a városrész szolgálatára tegye fel. Patik Ferenc számára az Akóts-malom és a Fűtőerőmű területei is adnak bőven feladatot, folytatni kívánja a zöldfelületek növelését, a kereszteződések, zebrák biztonságosabbá tételét és a közbiztonság erősítését.

 

 

Székesfehérvár egyik legsűrűbben lakott városrészének képviselője lett, mi motiválta arra, hogy vállalja ezt a sok munkával járó feladatot?

 

Már régóta lokálpatriótaként és cselekvő, a városért tenni akaró emberként határozom meg magamat. Külsős bizottsági tag voltam, illetve egy családoknak szóló alapítvány, a FICSAK – Fiatal Családosok Klubja – kurátoraként is tevékenykedtem korábban. A város szociális, társadalmi életében régebb óta részt veszek és nagyon erős a kötődésem Vízivároshoz is. Édesapám, Dr. Patik Ferenc most már 25 éve háziorvos ebben a városrészben, közel 3000 betegével szoros kapcsolatban van. Amikor megkaptam a felkérést polgármester úrtól, elsőként édesapámmal egyeztettem, az ő szavára adtam, hiszen ő a legjobb mérce. Több ezer embert ismer Vízivárosból, és a tapasztalatai alapján azt mondta, hogy nagyon szimpatikus, jó emberek élnek ebben a városrészben, ezért bátorított, hogy fogadjam el a felkérést. Gyerekkorom óta kötődöm ide, már bölcsődébe is Vízivárosba jártam. Civil foglalkozásomat tekintve mérnök vagyok, egy külföldi cég magyarországi értékesítőjeként dolgozom. Három fiam van, akik 11, 9 és 7 évesek. Feleségem is Székesfehérváron dolgozik, közgazdász végzettségű. A családunk életében fontos szerepet játszik a sport, a középső fiam a Vidiben focizik, de a legkisebb és a legnagyobb fiamat sem hagyjuk mozgás nélkül élni, velünk együtt kick-boxoznak. Nálunk alap, hogy mindegyikünk sportoljon.

 

 

Elődje, Horváth Miklósné Saci néni 14 évig képviselte a vízivárosiakat és fejlesztette a városrészt. Milyen prioritások mentén kívánja továbbvinni ezt a munkát, ezt az örökséget?

 

Az elmúlt másfél évtizedben megvalósult vízivárosi fejlesztéseket könnyű volt követni, mert a város szívében van ez a körzet. Bárhová megy az ember autóval, akár a Budai úton vagy a Királysoron, ha fél szemmel odasandít, akkor láthatja, ha pedig gyalogosan közlekedik Vízivárosban, akkor testközelből is megtapasztalhatja azokat az út- és járdafelújításokat, amelyek Saci néni munkáját dicsérik. Csak azt tudom mondani, hogy nagyon jól karbantartott ez a városrész, a folyamatos munka és a napról napra tenni akarás látszódik ezen a körzeten. A Sarló utca, a Budai út felújítása, a sétány kialakítása fontos beruházás volt, nem beszélve a Fűtőerőmű melletti területen a nagyparkoló kinyitásáról. Jelenleg pedig folytatódik a Gáz utcai garázssor melletti út és járda felújítása. Az első ütem tavaszra elkészült, a második ütem pedig év végéig befejeződik. A jövőre való tekintettel jó gazdaként ugyanezeket a szempontokat veszem figyelembe: fontos a folyamatos karbantartás. Számomra nagyon nem követendő az az út, amikor csinálunk egy nagy beruházást és utána hagyjuk az egészet, amíg szép lassan leamortizálódik. Meg kell őrizni az értékeinket, legyen az egy járda vagy park, amit már megcsináltunk; fontos, hogy fenntartsuk azon a színvonalon, ahogy átadtuk, mert ez sokkal kisebb energiabefektetést igényel, mint ha hagyjuk 10-15 évig leromlani ezeket az értékeket és utána megint a nulláról kell felhozni. Fokozottan igaz ez a zöld környezetre, amit folyamatosan gondozni kell.

 

 

Víziváros egyik hátránya, hogy nem rendelkezik városrészi művelődési házzal, illetve olyan közösségi térrel, ahol összejöhetnek az emberek...

 

Víziváros valóban egy kicsit hátrányos helyzetben van abból a szempontból, hogy nincs egy olyan központi létesítmény, közösségi tér, ahol a városrészben élők összejöhetnek. De vannak olyan épületek, például az iskola, ahol a lakossági fórumokat és az adventi ünnepségeket tartjuk. A városrészben közösségi helyiségként funkcionál a LISZI is, ami különféle foglalkozásoknak ad helyet a tornától a nyelvtanfolyamokig. Egyébként édesapám kezdeményezése volt a preventív, egészségmegőrző célokat szolgáló torna. Szeretném népszerűsíteni az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tevékenységeket, megkaptam és a Facebook oldalamra is felteszem azokat az ingyenes sportolási lehetőségeket, amik a városrészben, vagy közvetlen környékén rendelkezésre állnak a Nyitott tornatermek programban. Ami az idősebbek közösségi életet illeti, a nyugdíjas klub csekély aktivitással működik, nyugdíjasaink a Lövölde utcai klubba mennek el. Gyakorlatilag sajnos az volt a visszajelzés, hogy kevés tagra hárul sok feladat. Régebben, 15-20 éve volt az "aranykor", virágoztak ezek a klubok, rengeteg kirándulást, összejövetelt szerveztek. Talán a Covid-járvány lehetett egy olyan mérföldkő, ami után jobban bezárkóztak az emberek. Beszéltem olyan 90 évessel, aki mondta, hogy újra csinálná, ha megint 70 éves lehetne, de a tevékeny 65-70 éveseknél most talán kisebb az érdeklődés.

 

 

Valószínűleg az is állhat a háttérben, hogy 15-20 éve elsősorban idősek éltek a lakótelepeken, ma már egyre több a fiatal, illetve az albérlő, aki kevésbé kötődik az adott városrészhez...

 

Akik 40 éve ideköltöztek, pontosan tudták, ki a szomszédjuk, és nagy esemény volt, ha új szomszéd jött, vagy ha valaki elköltözött. Ebből a generációból sokan már nem élnek, az örököseik pedig vagy eladják, vagy kiadják a lakásokat, de sok az üresen álló ingatlan is. Az albérlők kevésbé kezelik sajátjukként azt a lakókörnyezetet, életteret. Az igazi közösségi terek a játszóterek lettek, a gyermekek azok, akik összefogják a közösséget, miattuk megy le a szülő a játszóterekre, ott tud beszélgetni másokkal; ők magukénak érzik a környezetüket, figyelnek arra, hogy tisztaság, rendezettség legyen. Fontos közösségi terünk a Zöldfa tér is, amit még Horváth Miklósné Saci néni elképzelései szerint alakítottak ki jelenlegi formájában. Régen össze-vissza aszfaltozott terület volt, ahol hegyén-hátán parkoltak az autók, ennek a területnek a rendezésekor a Sarló utcában nyíltak meg parkolóhelyek. Ez a tér Víziváros szíve, pékség, gyógyszertár, rendelő, élelmiszerbolt van körülötte. Fontos volt, hogy a forgalom elől elzárt, biztonságos, zajcsillapított terület is legyen Vízivárosban. Az idősek kint ülnek, beszélgetnek, jó közösségi tér lett, amit egyéb programokra is lehet hasznosítani.

 

 

Milyen jelzések érkeznek a lakóktól a körzet közbiztonságával kapcsolatban?

 

A városrészben leginkább a hajléktalanokra van panasz, ami szintén egy összetett kérdés. Míg a lakosok egy része filantróp módon támogatja őket étellel, ruhával, hidegebb időben megszánja és beengedi őket a lépcsőházakba, úgy másoktól érkeznek a panaszok a közterületen való italozásra, a kulturált, rendezett környezethez méltatlan viselkedésre, a higiéniai körülményekre. Fontos, hogy ha rászoruló hajléktalant látunk közterületen – főleg, ha láthatóan segítségre lenne szüksége –, akkor a Kríziskezelő Központot kell hívni. Míg, ha egy magántulajdonban, például lépcsőházban találkozunk területfoglalókkal, akkor a rendőrségnek kell szólni. Egyéb téren a körzetben sok kamera üzemel és az itt élők biztonságban érezhetik magukat, mint általában mindenki Székesfehérváron.

 

 

Egy panelházas városrészben mindig kulcsfontosságú a parkolóhelyek kérdése is, amellett nyilvánvaló, hogy egy meghatározott infrastruktúrával nem lehet kiszolgálni a gépkocsik számának folyamatos növekedését...

 

A parkolóhelyek kérdését a közlekedőedények jelenséghez hasonlítanám: ha megnyitunk egy új területet, azonnal kitöltésre kerül, mindegy, hogy öt vagy ötven helyet létesítünk. Saci néni munkássága alatt nagyjából duplája lett a parkolóhelyek száma, de ez még mindig kevés. A kérdés szerintem az, hogy parkolásról vagy autótárolásról beszélünk? Az ott lakókkal beszélgetve azt látom, arra van igény, hogy mindenki rálásson a saját autójára a lakásából, közel legyen a bejárathoz, és gyakran két autó van egy családban, mert ezzel tudják megoldani az emberek a hétköznapi "logisztikát". A terület viszont képtelen befogadni ennyi parkolót. Egy nagy parkolóöböl, ami a Sarló utcáról jön a Budai szervizút felé, kb. 100 autót képes befogadni, a parkoló autók száma viszont ennél jóval több. A város az elmúlt években próbálta csillapítani ezt az igényt és egy új, jól kivilágított, hibátlan burkolatú, zsákutcában lévő, a bejáratnál kamerával felszerelt parkoló jött létre a Fűtőerőmű melletti területen. Ennek a kapacitása a kihasználtsága az elmúlt években folyamatosan nőtt, de még nem teljesen kihasznált, így a környéken élők számára ez is jó lehetőséget kínál.

 

 

A Spar és Obi területén lévő parkoló lezárása is okozhatott parkolási problémákat a körzetben...

 

Bár a lakók közül nem mindenki tudja, de ez a parkoló magántulajdon. A tulajdonosi döntésbe így sajnos a városnak nincs beleszólása. A sorompók kihelyezésével a parkoló tulajdonosa biztosítja a járművek mobilitását, tehát aki vásárolni érkezik, az mindig talál szabad helyet. Sajnos az is gyakran előfordul, hogy működésképtelen autók is vannak a parkolókban, amelyek szintén helyet vesznek el. Ha valaki régóta el nem mozduló autót lát, a Közterület-felügyeleten bejelentheti, akik megpróbálják felderíteni a tulajdonost és felszólítani, hogy vigye el gépjárművét a közterületről.

 

 

Az elmúlt 14 évben kialakultak a hagyományos városrészi rendezvények is. Tervez ezekkel kapcsolatban valamilyen változást?

 

A rendezvényeket, amiket Saci néni teremtett meg és lett belőlük hagyomány, mind meg szeretnénk tartani. Ezek a Kölyök Juniális, a Palacsinta Péntek és a Vízivárosi Advent. A lakóközösségekkel közösen megnézzük, hogy számukra mik a legfontosabbak ezekben a programokban, és így alakítjuk majd tovább közös hagyományainkat.

 

A jövőbeli feladatai között említette az Akóts-malom örökségének megőrzését is…

 

A malom egy megőrzendő értéke egész Fehérvárnak, gazdag története szorosan kapcsolódik a történelmi Víziváros körzethez. Mérete és állapota jelenleg a város erejét meghaladó beruházást igényelne. A cél persze egyértelmű, hogy egy ilyen jelentőségű épület ne vesszen el, hanem tartsuk meg a jövőnek, bízva benne, hogy a közösségi célokat szolgáló funkcióhoz, vagy akár a műemléki konzerváláshoz támogatás is érkezhet majd.

 

A Patik Ferenc önkormányzati képviselővel készült interjú, képekkel illusztrálva elolvasható a városi honlapon.

 

 

 

 

 

Szöveg: Gáspár Péter

Fotó: Simon Erika és Bácskai Gergely