Múltidéző séta, családi délelőtt és Vadvasárnap is lesz a hosszú hétvégén, a Sóstón

2024.10.30. 10:00
KÖZLEMÉNY - 2024. október 30. (szerda)  
 
 
 
 
 
 
 
A hosszú hétvége minden napjára kínálnak izgalmas programokat a Sóstón. A pénteki sétán megismerhetjük régi korok természetvédőit, szombaton jön az újabb családi délelőtt, majd másnap a hagyományos Vadvasárnap. A programokra előzetes bejelentkezés szükséges.


November 1-jén, pénteken 10.15 órakor indul történeti séta a Sóstó Látogatóközponttól. A résztvevők megismerkedhetnek a terület múltjával és azokkal a személyekkel, akik tevékeny részesei voltak az élővilág védelmének, gyarapításának. Szó lesz Schmöltz Leopoldról (1755-1842), aki fásításba kezdett a Sóstó környékén 1821-ben és 1837-ben, saját költségén több mint tízezer fát ültetett, illetve kutat ásatott. Megismerhetjük továbbá Gáspár Attila természetvédőt, aki a városi közélet meghatározó személyisége volt. A Zöld Kerekasztal Társaság vezetőjeként, elsőként kezdeményezte a Sóstó rehabilitációját és helyi védettségét. 

November 2-án, szombaton 10.00 és 12.00 óra között hagyományosan a Látogatóközpontban rendezik a következő családi délelőttöt, melynek keretében tematikus kézműveskedéssel, környezettudatos interaktív játékokkal, okostáblás foglalkozásokkal, igazi őszi hangulattal várják az érdeklődőket.

Végül november 3-án 10.00 órától a Vadvédelmi Központban jön az újabb Vadvasárnap, ahol lesznek állatorvosi bemutatók, és a vendégek megismerhetik az éppen gondozott állatokat.


További részletek és regisztrációs lehetőség az alábbi linken található:
Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület

 

 

Szöveg: Havasi Tímea
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.