A különleges készítésű höveji csipkékkel ismerkedhetnek meg a Tolnai utcai Tagkönyvtár látogatói

2024.11.04. 14:35
KÖZLEMÉNY - 2024. november 4. (hétfő) 
 
 
 
 
 
Pintér Istvánné különleges, höveji csipkéinek kiállítása november 5-én, kedden nyílik meg a Vörösmarty Mihály Könyvtár Tolnai utcai Tagkönyvtárában.
 
Győr és Sopron között nagyjából félúton fekszik Hövej, amely az ott készülő csipkékről nevezetes. A kis faluban élő, ügyes kezű asszonyok generációi 150 év alatt fejlesztették ki, anyáról leányra hagyományozva azt a hímzés technikát, amelynek eredményeként létrejött a ma ismert, rendkívül változatos forma és mintavilágot alkalmazó csipke.
 
A rábaközi, fehér hímzéses csipkéket készítő Pintér Istvánné alkotásaiból 2024. november 5. és 30. között rendeznek kiállítást a VMK Tolnai utcai Tagkönyvtárban, a bibliotéka nyitvatartási idejében.
 
Az alkotó különböző méretben készíti a hófehér csipketerítőket, amelynek technikáját Párniczky Józsefné Ilonka nénitől, illetve más szakemberek iránymutatásával sajátította el, sőt Győrben is képezte magát. A höveji csipke érdekessége, hogy fehér hímzésen alapszik, nagyon szép, lyukacsos mintákból jön létre a mintakincs. A teljes egészében kézzel készített fehér lyukhímzést, a „pókhálózást” rendkívüli változatossága teszi egyedülállóvá. 2023-ban a Hungarikum Bizottság döntése értelmében a höveji csipke hungarikum lett, ennek megfelelően nagyon különleges kiállítással készülnek a szervezők, melyre mindenkit szeretettel várnak!
 
 
 
 
                                                                        – Vége –
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.