Márton-nap pénteken a Fürdő soron és Csalán

2024.11.06. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2024. november 6. (szerda) 
 
 
 
 
 
Családi délutánnal, Márton-napi hangulattal várják a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ munkatársai a gyerekeket és szüleiket november 8-án délután a Fürdő sori központi épületben, valamint a Csalai Közösségi Térben is. A kézműves délutánon lampionokat lehet majd készíteni, amelyekkel aztán felvonulást is tartanak a Csónakázó-tó körül. A rendezvények ingyenesek.
 
 
A legenda szerint Szent Márton a libák közé próbált elbújni, amikor püspökké akarták választani, de az állatok a hangos gágogásukkal elárulták hollétét. A német nyelvterületről származó felvonulást és sétát Szent Márton emlékét őrizve tartják: a szokás német nyelvterületről származik, és a szent a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. A népszokás szerint ehhez az ünnephez tartozik az újbor megkóstolása is, és ilyenkor libalakomával, bálozással zárják le a mezőgazdasági munkás időszakot, és kezdik meg a karácsony előtti negyvennapos böjtöt.
 
Idén Székesfehérváron az SZKKK két helyszínen is ízelítőt ad a Márton-napi hagyományokból és szokásokból. Az SZKKK központjában, a Fürdő sor 3. szám alatt november 8-án, pénteken fél négytől a Márton-napi lámpások készítésével ügyködhetnek a gyerekek, majd öt órától játékos, zenés, lámpásos felvonulást tehetnek Kneifelné Laczkó Kriszta vezetésével a Csónakázó-tó körül, libás mondókákat és dalokat tanulva.
 
A Csalai Közösségi Térben ugyancsak Márton-napi lámpásokat alkothatnak a városrészben élők november 8-án, pénteken öt órától, emellett libás ceruzatartót és Szent Mártont ábrázoló színezőket is készíthetnek a gyerekek.
 
Mindkét program ingyenes, szeretettel várják a résztvevőket!
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.