JELENségek – zenés irodalmi est Örkény István nyomán a Hetedhét Játékmúzeumban

2024.11.21. 13:00
KÖZLEMÉNY - 2024. november 21. (csütörtök)
 
 
 
 
 
 


JELENségek címmel szerveznek zenés irodalmi estet november 23-án, szombaton 17.00 órától a Hetedhét Játékmúzeum – Moskovszky és Réber gyűjteményben. Az esemény kapcsolódik az intézmény Vonalba zárt történetek című állandó kiállításához. A belépés díjtalan.

Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író legismertebb és valószínűleg legkedveltebb kötete az Egyperces novellák. A mindössze egy-két oldalas, olykor csak pár soros, groteszk és humoros művekkel az író önálló műfajt teremtett. Az egypercesek első, Réber László rajzaival illusztrált kötete 1968-ban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg. A műfaj új korszakot és perspektívákat nyitott a magyar irodalomban.

„Örkény pörköltnek nevezte egyperceseit, mert más, "normális" írásai mellett úgy potyogtak ezek a nyesedékek a tollából, mint háziasszony kése alól a húsdarabkák. Mint valami gyermekrajzok, sajátos perspektívából nézik a valóságot.” – olvasható a JELENSségek című zenés irodalmi est ajánlásában. A Hetedhét Játékmúzeum Réber gyűjteményében november 23-án, szombaton 17.00 órakor kezdődő, mintegy egyórás programon a Ciszterci Szent István Gimnázium színjátszó diákjai működnek közre. Az Örkényes „huncutkodásba” ezúttal társ lesz Cseh Tamás, Weöres Sándor, Erdős Virág, Kányádi Sándor, Radics Éva és Ferenczy Noémi.


A különleges estre díjtalan a belépés. Szeretettel várnak minden érdeklődőt!

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.