Diákoknak szervezetek konferenciát a fogyasztásszüneti naphoz kapcsolódóan

2024.11.18. 15:40
KÖZLEMÉNY - 2024. november 18. (hétfő) 
 
 
 
 
 
 
Ismét diákoknak szervezett konferenciát a fogyasztásszüneti naphoz kapcsolódóan a Gaja Környezetvédő Egyesület. Hétfőn délután a Hiemer-házban mintegy 70 általános és középiskolás diák, valamint tanáraik hallgattak olyan előadásokat, amelyek a környezettudatos gondolkodásra és cselekvésre ösztönzik őket a mindennapokban. A konferenciával emlékeztek Varga Gáborra, az Egyesület 2023-ban elhunyt elnökére.


A Gaja Környezetvédő Egyesület 2004 óta – néhány esztendő kivételével – minden évben megszervezte az úgynevezett Zöld Suli konferenciát. Az évek során a fogyasztásszüneti naphoz kötötték a programot, mellyel a fogyasztási szokások átgondolására ösztönzik a fiatalokat. Ma is ez a legfőbb cél – fogalmazott Vajgerné Böhm Erika, az egyesület elnöke.

A konferencián elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester tartott előadást „Klíma: berendezés vagy stratégia?” címmel a fenntarthatóságról, érintve olyan aktuális helyi kérdéseket, melyek szorosan összefüggenek a mostani fiatalok mindennapjaival és – főként – a jövőjével.

Székesfehérvár polgármestere megemlékezett Varga Gáborról, az Egyesület 2023-ban elhunyt korábbi elnökéről, aki a környezet- és természetvédelem iránti szeretetével és szorgalmával példaként szolgál minden generáció számára. Dr. Cser-Palkovics András arról is szólt, hogy ebben a témában kulcskérdés minél több fiatal megszólítása, hiszen ez a generáció sokkal fogékonyabb a környezettudatosságra az idősebbeknél. Bár a növekedés és a fenntarthatóság természetes emberi igények, mégis sok esetben ellentétesek egymással – ezt szükséges feloldani és összehangba hozni. Sok esetben a növekedés egyben társadalmi felzárkózást jelent, és komoly kérdés, hogy ez miként hat egy adott közösség környezetére. Így van ez a nagyvárosokban, többek között Székesfehérváron is, hiszen a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz hozzátartozik azok környezeti hatása.

A polgármester példaként hozta fel a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációját, melyben magas szintű technológiai eljárásokat, modern eszközöket és szakértőket hívtak segítségül. Ennek köszönhetően a természet, a madarak nagyon hamar visszafoglalták a területet, mi emberek pedig ma már úgy sétálhatunk ott, mintha nem is a nagyvárosban lennénk. A korábban az emberi cselekvés miatt csaknem megsemmisült területet szintén emberi cselekvéssel és tudással sikerül megmenteni.

A klímaszorongás valós problémát jelent a fiataloknál, azonban ez feloldható megfelelő globális gondolkodással, lokális, helyi cselekvésekkel, egészen apró hétköznapi dolgokkal és önneveléssel. Például úgy, hogy abba a hulladékgyűjtőbe dobjuk a szemetet, ahova való, vagy lekapcsoljuk a villanyt és a technikai eszközöket, ha nem használjuk azokat. Fontosak a közösségi cselekvések, az összefogás is, például a közös faültetési, hulladékgyűjtési programok, de jó példa erre a Sóstó Vadvédelmi Központ fecskementő akciója is. Nagyon fontos, hogy a közös cselekvésnek legyenek katalizátorai, vagyis olyan emberek, szakértők, akik ösztönzik a fiatalokat.

A program második felében Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára tartott előadást „Passzold vissza, vagy passzold tovább a mobilodat a gorillákért!” címmel. Arról szólt, hogy a mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, veszélyeztetett fajok – pl. gorillák és csimpánzok – élőhelyén bányásszák, felemésztve az élőhelyként szolgáló erdőket. Ezért fontos a mobilok újrahasznosítás céljából történő összegyűjtése és a kidobott készülékek minél nagyobb arányú hasznosítása.
 

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika 



 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.