Újjáalakult a Fehérvári Szenátus

2024.11.19. 17:29
KÖZLEMÉNY - 2024. november 19. (kedd)
 
 
 
 
 
Új tagokkal bővült a Fehérvári Szenátus. A 2024-2029-es önkormányzati ciklusban a polgármester munkáját segítő 11 fős tanácsadó testület kedden tartotta alakuló ülését a Városházán. 

 

A Fehérvári Szenátus megalakulásáról 2011-ben döntött a város közgyűlése. A polgármesteri tanácsadó testület azzal a céllal alakult, hogy elősegítse Székesfehérvár fejlődésének és versenyképességének megőrzését a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport területén. A szenátus tagjainak megbízatása egy-egy önkormányzati ciklusra szól.  Székesfehérvár polgármestere a 2024-2029-es időszakra az elmúlt öt évben munkáját segítő testület tagjait – dr.Busics György, Prof. dr. Györök György, Horváth Tamás, Sohonyai Edit, dr. Szarvas József főorvos, dr. Szikora János és Tóth Dániel György (Pixa) – kérte fel a további együttműködésre.

Dr. Cser-Palkovics András további négy, a szociális szféra, az egészségügy, a történelem és a sport területén kiemelkedő munkát végző, nagy szaktudással és tapasztalattal bíró, a fehérvári közösségért is sokat tevő szakembert hívott új tagként a testületbe. Prof. dr. Bucsi László, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház korábbi főigazgatója, Mészáros Józsefné, a Kossuth Zsuzsanna Szociális Intézmény nyugdíjba vonuló igazgatója, dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem rektora és Vörös Zsuzsanna, az Alba Volán SC Öttusa Szakosztály igazgatója örömmel vállalta a felkérést. A Fehérvári Szenátus újjáalakuló ülésére kedden délután a Városházán került sor. 

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.