Katalin-nap Kati néninél hétfőn 16 órakor

2024.11.22. 10:30
KÖZLEMÉNY - 2024. november 22. (péntek) 
 
 
 
 
 
Katalin-napi ünnepségre invitálják a fehérváriakat november 25-én, hétfőn délután négy órára Kati néni szobrához, a Liszt Ferenc utcába. A hagyományos eseményre érkezőket énekszóval és muzsikával várják, a Katalinokat pedig egy szál virággal köszönti dr. Cser-Palkovics András polgármester és Földi Zoltán felsővárosi képviselő. A műsorban népdalok szólnak majd, és idén sem hiányzik az eseményhez illő harapnivaló.
 
 
Kati néni szobra Székesfehérvár egyik legnépszerűbb nevezetessége. Ihletője Molnár Imréné Boda Katalin, a városi piac jellegzetes alakja volt, aki hosszú éveken át rótta a Felsőváros és a piac közötti utat a finom portékákkal, többek között a sült liba- és kacsafertályokkal megrakott kocsijával. Alakja ma éppúgy hozzátartozik Székesfehérvár múltjához, mint a jeles történelmi alakokat ábrázoló alkotások. A szobrot több mint két évtizede avatták fel, és a helyszín azóta minden november 25-én megtelik: az itt rendezett hangulatos Katalin-nap az elmúlt évtizedek alatt a város egyik legkedvesebb ünnepévé lett.
 
Idén is ide várják a szervezők a fehérváriakat: 16 órakor dr. Cser-Palkovics András polgármester és Földi Zoltán, Felsőváros képviselője egy szál virággal köszönti a név viselőit. A vendégeket forralt borral, teával és harapnivalóval a Fehérvári Polgárok Egyesülete és a Hagyományos Piacokért Egyesület kínálja, és természetesen most is szólnak majd a népdalok: az eseményen közreműködnek a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola népzene szakos szakgimnáziumi növendékei (felkészítő tanáruk: Hegedűs István), az Alba Regia Táncegyüttes Senior csoportja és a Tilinkó zenekar.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.