Különleges ezüstkincs-leletet találtak

2024.12.16. 17:00
KÖZLEMÉNY - 2024. december 16. (hétfő)
A tatárjárás utáni időszakból több száz ezüstérmére bukkantak Kincsesbányán a Múzeum régészei és önkéntesek. 
 
 
 
 
 
Több mint 300 ezüstérmét találtak a Szent István Király Múzeum régészei és önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán Kincsesbányán. A kincs az Árpád-kor végéről, a tatárjárást követő időszakból származik és egy edényben volt elrejtve. Most egy restaurátorműhelyben vizsgálják, és aprólékosan bontják ki az edényből az érméket, hogy minél több információt tudjanak meg a szakemberek a leletekről.
 
 
Kincsesbánya határában terepi kutatást szervezett a Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és Kincsesbánya közössége. Egy elfeledett Árpád-kori magánvár területén ezüstkincsek kerültek elő. A részletekről Kovács Loránd Olivér, a Múzeum szakmai igazgatója mesélt.
 
„Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra. Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kötődik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk.” – mondta el Kovács Loránd Olivér a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója.
 
A terepen 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amik egy edény körül voltak elszóródva. A kerámiaedényben további ezüstérmék voltak elrejtve. A leletet a földből kiásva egy restaurátorműhelybe szállították.
 
„Koncentrálódtak az érmék egymáshoz tapadva, kicsit visszafordulva. Ez utalhat arra, hogy ezek valaha esetleg egy erszényben vagy szütyőben voltak.” – emelte ki Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész.
 
A restaurátorműhelyben többek között anyagösszetétel-vizsgálatot is végeztek szakemberek, ami során megállapították, hogy az érmék ezüstből készültek. Eddig közel 300 ilyen érme tartozik a kincshez, de még több darabot rejt a kerámiaedény. – mondta el kérdésünkre Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész.
 
„Az in situ bontás mindig a legizgalmasabb feladat, hiszen itt arra is törekszünk, hogy a legtöbb információt megszerezzük a tárgyakról, akár a készítéstechnikával, akár pedig ezeknek az érméknek az elhelyezésével kapcsolatban. Abban reménykedünk, hogy esetleg az összetapadt érmék között találunk olyat, ahol szervesanyag-maradványt vagy szervesanyag-lenyomatot látunk.” – árulta el a folyamatról a restaurátor.
 
A különleges kincsleletet restaurálást követően a nagyközönség számára is bemutatja a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, és a kutatás folytatását is tervezik.
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából, a videó pedig a város Youtube-csatornáján elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=KoAAW1fvXJo.
 
 
 
 
 
 
Szöveg és fotó: Látrányi Viktória
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.