Az örmény genocídium 110. évfordulójára emlékeznek Székesfehérváron

2025.04.23. 11:30
KÖZLEMÉNY - 2025. április 23. (szerda)  
 
 
 
 
 
 
Az örmény genocídium, vagyis népirtás 110. évfordulójára emlékeznek április 24-én, csütörtökön a Székesfehérvári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében. A kétrészes program koszorúzással kezdődik, majd filmvetítéssel folytatódik.

Az örmény genocídium – melyet örmény holokausztnak is neveznek – 1915. április 24-én kezdődött, a történészek szerint ez volt a világtörténelem addigi legnagyobb népirtása. A török erők által 1923-ig végrehajtott szisztematikus mészárlás mintegy másfél millió örmény állampolgár életét követelte. Az Ottomán Birodalom örmény közössége odaveszett, népe megtizedelődött, ezzel elpusztul egy 3300 éves civilizáció.

A Székesfehérvári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében április 24-én, csütörtökön megemlékezést szerveznek a városban, a genocídium 110. évfordulójának tiszteletére. 9.30 órakor a Béke téri orosz katonatemetőben, az örmény katonasíroknál lesz koszorúzás, melyen részt vesz dr. Abkorovits Géza, Örményország első tiszteletbeli konzulja és Varga István, a Székesfehérvári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Jelen lesznek továbbá Lehrner Zsolt és Horváth Miklós Csaba alpolgármesterek, valamint Deák Lajosné önkormányzati képviselő. Ezt követően 10.00 órakor a Zsolt Utcai Gondozási Központban tartanak filmvetítést.

 

A programok nyilvánosak és díjmentesen látogathatóak.

 

Szöveg: Havasi Tímea  

 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:
img0

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.